Murányi Sándor Olivér

1974

Székelyudvarhely küldte hírhozónak a magyar irodalomba, bizonyára azzal az utasítással: hirdetné, hogy Székelyudvarhelyről is látható Európa, Európában pedig Székelyudvarhely nem jelentéktelen kisváros. Prózája egyként merít a magyar történelemből, a szakralitásból, a kisvárosiasság szülte különc alakok rajzából, de szemtelen biztonsággal és magabiztosságból rántja le a szentet a profánba, s emeli a profánt a magasabb régióba. Az ifjú erdélyi magyar irodalom belvilága karikatúrákra készteti, nyelvi humora ennek a belvilágnak szóhasználatával éppen úgy él, mint az erdélyi hagyományokéval – írja Fried István irodalomtörténész. A gyulafehérvári Gróf Majláth Gusztáv Károly Római Katolikus Teológiai Líceumban érettségizett (1993). A kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetemen római katolikus vallástanár – német nyelv és irodalom szakos tanári képesítést (2002), majd irodalomtudományból magiszteri fokozatot (2003) szerzett. Volt ferences szerzetesjelölt (1993), országos néptánc- és karate-bajnok (1987, 1998), kabátvasaló munkás (1994), doktori hallgató Szegedy-Maszák Mihály akadémikusnál (2004-2007) és egyetemi óraadó tanár (2008). Irodalomszervező tevékenységet folytat, rendszeresen mutat be szépírókat Magyarországon és Erdélyben. Írásai az Élet és Irodalom, Új Forrás, Tiszatáj, Forrás című folyóiratokban jelennek meg.

Művei

Üres és Teli, Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány, 2007

Felnyomták szentnek, Erdélyi Híradó Kiadó, Előretolt Helyőrség Páholy, 2007

Zordok, a székely szamuráj, Kalligram Kiadó, 2012

Medvenéző, Új Forrás Kiadó-Alutus, 2017

Díjai

A Nagyváradi Ady Társaság prózapályázatának első helyezettje (2004)

Erdélyi Magyar Írók Ligája – Avantgarderobe díj (2007)

Irodalmi Jelen-prózadíj (2011)

Ex Libris Díj (2014)

Bertha Bulcsu Emlékdíj (2016)