A SZÉPÍRÓK TÁRSASÁGA EGYESÜLETE

ALAPSZABÁLYA, 2016

 

Mi, a Szépírók Társasága tagjai a mai napon a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény alapján új Alapszabály létrehozását határoztuk el.

1. Az egyesület neve: Szépírók Társasága Egyesülete

    Az egyesület rövidített neve: Szépírók Társasága

2. Az egyesület székhelye: 1053 Budapest, Károlyi  M. u. 16.

A Szépírók Társasága egymás irodalmi munkásságát megbecsülő és szellemi tekintetben egymáshoz közel álló írók által létrehozott szakmai, érdekvédelmi és szolgáltató szervezet.

3. Az egyesület célja:

• nyilvánosan megjeleníteni és minden lehetséges fórumon képviselni mindazokat az érdekeket, véleményeket, állásfoglalásokat, melyeket az egyesület közgyűlése, munkacsoportjai vagy más, a közgyűlés által felhatalmazott szervei megfogalmaznak,
• elősegíteni tagjainak egzisztenciális gondjainak megoldását, együttműködni minden olyan szervezettel, amely ugyanezért tevékenykedik,
• szolgáltatásaival hozzájárulni az írói tevékenységgel kapcsolatos praktikus szakmai problémák megoldásához,
• magyar és idegen nyelvű információs hálózat létrehozása,
• honlap létrehozása és frissítése, amely információval szolgál más írószervezetek, folyóiratok, könyvkiadók, alapítványok, kulturális szervezetek és a széles olvasóközönség számára az egyesület tagjairól, eseményeiről,
• tájékoztatást nyújtani a kiírt pályázatokról, ösztöndíjakról, publikációs lehetőségekről, konferenciákról, kulturális eseményekről,
• a klasszikus világirodalom és a klasszikus magyar nyelvű irodalom népszerűsítése,
• a kortárs magyar irodalom képviselőinek bemutatkozása könyvtárakban, kulturális- és oktatási intézményekben,
• célja végezetül minden olyan kulturális tevékenység, amelyet tagjai együttesen elhatároznak és támogatnak.

4. Az egyesület feladatai:

• elősegíteni az írók és olvasók találkozását a lehető legtöbb fórumon,
• kapcsolattartás kulturális és oktatási intézményekkel,
• együttműködés más írószervezetekkel,
• a tagság érdekeinek képviselete.

5. Az egyesület tagsága:

 5.1. Az egyesület tagja lehet minden olyan természetes személy, állampolgárságra való tekintet nélkül, aki irodalmi-, irodalomtörténeti-, kritikai műveket hoz létre, beleértve a műfordítást is, valamint kiemelkedő irodalom-, kultúraszervező tevékenységet folytat és önként jelentkezik.

5.2. A tagsági viszonyt írásban, e-mail-en keresztül lehet kérni, mellékelve a szakmai életrajzot, publikációs jegyzéket és az egyesület két tagjának írásos ajánlását.

5.3. A tagfelvételről a közgyűlés dönt. A döntésről a kérelmező írásbeli értesítést kap. A tagság a belépési kérelemnek a közgyűlés általi elfogadásával keletkezik.

5.4. Az egyesület alapító tagjai és a későbbiekben felvett tagok jogai és kötelezettségei azonosak.

Az egyesület tagjait egyenlő jogok illetik meg és egyenlő kötelezettségek terhelik, kivéve, ha az alapszabály különleges jogállású tagságot határoz meg.

5.5. A 2011. évi CLXXV. törvény alapján lehetnek különleges jogállású (pártoló vagy tiszteletbeli tagok) is.

5.6. A különleges jogállású tag tisztségre nem választhat és nem választható, nincs szavazati joga, az egyesület szerveiben csak tanácskozási joggal vehet részt. A tiszteletbeli tagot az egyesület tagjai választják meg. A pártoló tag vagyoni hozzájárulással vesz részt az egyesületben.

5.7. A különleges jogállású tagok az egyesület határozatait csak érintettségük esetén támadhatják meg a bíróságon.

5.8. A rendes tagok jogai:

• részvétel az egyesület tevékenységében, rendezvényein;
• részvétel, szavazati jog gyakorlása, a közgyűlés rendjének megfelelő felszólalás, kérdés-feltevés, javaslatok és észrevételek megtétele az egyesület közgyűlésén;
• a tagok az egyesület bármely tisztségére választhatnak és választhatók, megválasztásuk esetén kötelesek azt a legjobb képességük szerint ellátni;
• az egyesület céljaihoz tartozó kérdések megvitatásának kezdeményezése;
• az egyesülettől annak céljaihoz tartozó érdekvédelmet kérni, az egyesület információs tevékenységében, rendezvényein részt venni;
• az egyesület tisztségviselőitől felvilágosítás kérése az egyesület működésével kapcsolatos bármely kérdésről.

A tag tagsági jogait személyesen, vagy képviselőjén keresztül gyakorolhatja.

5.9. A rendes tagok kötelezettségei:

• a közgyűlés által megszavazott éves tagdíj befizetése,
• az egyesület alapszabályának betartása,
• nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását, és az egyesület tevékenységét.

5.10. A tagsági viszony megszűnik:

a) a tag kilépésével;

b) a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával;

c) a tag kizárásával;

d) a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.

A tag tagsági jogviszonyát az egyesület képviselőjéhez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti.

Ha az alapszabály a tagságot feltételekhez köti, és a tag nem felel meg ezeknek a feltételeknek, az egyesület a tagsági jogviszonyt harmincnapos határidővel írásban felmondhatja. A felmondásról az egyesület közgyűlése dönt.

A tagnak jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén a közgyűlés - bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére - a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le.  A kizárással érintett tag részére meg kell adni a lehetőséget, hogy az ellene felhozott állításokkal kapcsolatban a közgyűlés meghallgassa, továbbá megismerhesse a kizárást megalapozó bizonyítékokat. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal közölni kell.

6. Az egyesület szervezete

6.1. A közgyűlés

Az egyesület döntéshozó szerve a közgyűlés.

A közgyűlés nem nyilvános; azon a tagokon és az ügyvezetésen kívül a közgyűlés összehívására jogosult által meghívottak és az alapszabály vagy a közgyűlés határozata alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek vehetnek részt.

6.1.1. A közgyűlés összehívása, a meghívó, a napirend

A közgyűlést évente legalább egyszer össze kell hívni, a közgyűlés időpontja, helyszíne és  a napirend közlésével. A meghívót legalább 8 (nyolc). nappal a közgyűlés előtt ki kell küldeni a tagoknak postán vagy e-mailben. A közgyűlés összehívására az elnökség jogosult.

A meghívónak tartalmaznia kell

a) az egyesület nevét és székhelyét;

b) a közgyűlés idejének és helyszínének megjelölését;

c) a közgyűlés  napirendjét.

A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.

A közgyűlést az egyesület székhelyére kell összehívni.

Ha a közgyűlést nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha a közgyűlésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul a közgyűlés megtartásához.

A közgyűlésen a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.

A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított, az alapszabályban meghatározott időn belül a tagok és az egyesület szervei az elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával.

A napirend kiegészítésének tárgyában az elnökség jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről az elnökség nem dönt vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.

Az elnökség köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

a) az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;

b) az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy

c) az egyesület céljainak elérése veszélybe került.

A fentiek alapján összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.

A közgyűlést soron kívül össze kell hívni továbbá akkor, ha azt a bíróság elrendeli, illetve ha azt legalább a tagok 10 (tíz) százaléka írásban – az ok és a cél megjelölésével – kezdeményezi.

6.1.2. A közgyűlés hatásköre:

a) az alapszabály módosítása;

b) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;

c) a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;

d) az éves költségvetés elfogadása;

e) az éves beszámoló - ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének-elfogadása;

f) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;

g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;

h) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;

i) a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása;

j) a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; és

k) a végelszámoló kijelölése.

6.1.3. Határozatképesség, határozathozatal

A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.

Ha egy tag valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.

A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

• akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
• akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
• aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
• akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;
• aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
• aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

A tagok határozatukat nyílt szavazással, a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg.

Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

A vezető tisztségviselők választása titkos szavazással történik, ha egy tisztségre több jelölt van, nyílt szavazással pedig akkor, ha csak egy jelölt van.

A közgyűlésen hozott határozatokat a szavazatszámlálók jelentése alapján a levezető elnök szóban kihirdeti.

6.1.4. Levezető elnök, jegyzőkönyvvezető, a jegyzőkönyv hitelesítői és a szavazatszámlálók

A közgyűléseket levezető elnökként az egyesület elnöke vezeti. A további közgyűlési tisztségviselők, a szavazatszámlálók, illetve más személy megválasztására bármelyik egyesületi tag javaslatot tehet. A közgyűlési tisztségviselők, a szavazatszámlálók, a jegyzőkönyvvezető, illetve a jegyzőkönyv hitelesítő tagok megválasztásáról a közgyűlés a  jelen lévő, szavazati joggal rendelkező tagok egyszerű szótöbbségével határoz.

6.2. Az elnökség

6.2.1. Az egyesület ügyvezetését az elnökség látja el. Az egyesület vezető tisztségviselői az elnökség tagjai.

6.2.2. Az elnökség három tagból (az elnökből és két alelnökből) áll, akiket a közgyűlés az egyesület tagjai közül választ meg háromévi időtartamra.

6.2.3. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró és összeférhetetlenségi szabályok

Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.

Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.

Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.

Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

6.2.4. Az elnökség tagjai kötelesek a közgyűlésen részt venni, a közgyűlésen az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre válaszolni, az egyesület tevékenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni.

6.2.5. Az elnökség határozatait a jelenlévők egyszerű szótöbbségével hozza.

6.2.6. Az egyesület képviselete:

Az egyesület képviseletét a vezető tisztségviselők – vagyis az elnökség tagjai – látják el. A vezető tisztségviselők képviseleti jogukat önállóan gyakorolják.

6.2.7. Az elnökség feladata

az egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;

• a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;
• az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;
• az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
• az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;
• a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;
• az ügyvezető szerv által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
• részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
• a tagság nyilvántartása;
• az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
• az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
• az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és
• az egyesület munkájának irányítása, rendezvények megszervezése, kapcsolatok kiépítése hasonló tevékenységet folytató hazai és nemzetközi egyesületekkel, intézményekkel, pályázatok  figyelése és megírása, majd azok elszámolása;
• a tagság figyelmét felhívni ösztöndíjak megpályázására,
• érdekképviselet különböző fórumokon,
• irodai tevékenység (levelezés, beszámolók elkészítése, könyvelési anyag előkészítése, könyvelővel, ügyvéddel való kapcsolattartás).

6.2.8. A vezető tisztségviselők megbízatása megszűnik:

a) a megbízás időtartamának lejártával;

b) megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével;

c) visszahívással;

d) lemondással;

e) a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;

f) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;

g) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

Az egyesület tagjai a vezető tisztségviselőt bármikor, indokolás nélkül visszahívhatják.

A vezető tisztségviselő megbízatásáról az egyesülethez címzett, az egyesület másik vezető tisztségviselőjéhez vagy döntéshozó szervéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat.

Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

6.3. Az elnökségi munkatárs

Az elnökséget munkatárs segítheti mindennapi munkájával. Kiválasztása az elnökség jogkörébe tartozik.

Feladatai:

• az egyesület honlapjának és internetes megjelenéseinek frissítése,
• meghívók, plakátok megtervezése,
• nyomdával való kapcsolattartás,
• egyesület iratanyagainak rendben tartása,
• a tagsággal való levelezés e-mail-en,
• tagjegyzék vezetése,
• tagdíjak befizetésének nyilvántartása

6.4  A munkacsoportok

 A közgyűlés meghatározott feladatok megvalósítására az egyesület tagjaiból munkacsoportokat hozhat létre. A munkacsoportokba szükség szerint olyan szakemberek is bevonhatók, akik nem tagjai az egyesületnek. A munkacsoportok önálló jogi személyiséggel nem rendelkeznek. A munkacsoport tagja lehet az egyesület bármely tagja. Egy tag több munkacsoport munkájában is részt vehet.

A munkacsoportok vezetőinek feladata a munkacsoport összehívása, munkájának irányítása, a kialakított álláspontok, vélemények, anyagok, eredmények bemutatása az egyesület információs hálózatában, illetve a nyilvánosság előtt.

7. Az egyesület iratainak kezelése

Az egyesület közgyűlésének és elnökségének üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv tartalmazza az ülések helyszínét, időpontját, a meghozott döntések tartalmát, hatályát, a döntést támogatók és ellenzők számarányát, ha lehet személyét. A jegyzőkönyvet az elnök, a jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő tag írja alá. A jegyzőkönyv mellékletét képezi az ülésről készült jelenléti ív, amely a résztvevők nevét, lakóhelyét és aláírását tartalmazza.

A közgyűlést követően az elnökség beszámoló levelet küld postai úton vagy e-mail-en a tagságnak.

8. Az egyesület gazdálkodása

8.1. Az egyesület lehetséges bevételei:

a) tagdíj;

b) gazdasági-vállalkozási tevékenységből (szolgáltatás nyújtásából) származó bevétel;

c) a költségvetési támogatás:

ca) a pályázat útján, valamint egyedi döntéssel kapott költségvetési támogatás;

cb) az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból származó, a költségvetésből juttatott támogatás;

cc) az Európai Unió költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől származó támogatás;

cd) a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint kiutalt összege;

d) az államháztartás alrendszereiből közszolgáltatási szerződés ellenértékeként szerzett bevétel;

e) más szervezettől, illetve magánszemélytől kapott adomány;

f) befektetési tevékenységből származó bevétel;

g) az a)-f) pontok alá nem tartozó egyéb bevétel.

Az egyesület vagyonát céljának megfelelően használhatja, vagyonát nem oszthatja fel tagjai között, és a tagok részére nyereséget nem juttathat.

Az egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok - a tagdíj megfizetésén túl – az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

8.2. Tagdíj

Az egyesület vagyona elsődlegesen a tagok tagdíjából képződik.

Az egyesület rendes tagjai évenként tagdíjat fizetnek, melynek mértékét a közgyűlés állapítja meg (jelenleg 5000 Ft). A tagdíjat a tárgyév december hónap utolsó napjáig kell az egyesület részére készpénzben vagy átutalással megfizetni.

8.3. Bevételekre vonatkozó további rendelkezések

a) Gazdasági-vállalkozási tevékenység

Az egyesület másodlagosan, ha célja megvalósításához ezt a közgyűlés szükségesnek ítéli, az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági-vállalkozási tevékenységet is folytathat, amennyiben ez az alapcél szerinti tevékenységét nem veszélyezteti.

b) 1 %

Az egyesület jogosult arra, hogy támogatói befizetett adójuk 1 %-át átutalják az egyesület, mint kedvezményezett részére.

c) Adományok

Az egyesület javára adománygyűjtő tevékenység folytatható. Az egyesület nevében vagy javára történő adománygyűjtés nem járhat az adományozók, illetve más személyek zavarásával, a személyhez fűződő jogok és az emberi méltóság sérelmével. Az egyesület nevében vagy javára történő adománygyűjtés csak az egyesület írásbeli meghatalmazása alapján végezhető. Az egyesület részére juttatott adományokat az adományozó nyilvántartásába beállított könyv szerinti, ennek hiányában a szokásos piaci áron kell nyilvántartásba venni.

8.4. Beszámolási szabályok

Az egyesület a működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti é könyveinek lezárását követően az üzleti év utolsó napjával, illetve a megszűnés napjával, mint mérlegforduló nappal a jogszabályban meghatározottak szerint köteles beszámolót készíteni.

Az egyesület esetében az üzleti év azonos a naptári évvel.

9. Az egyesület megszűnése

Az egyesület megszűnik, ha:

• az egyesület egy másik egyesülettel egyesül (összeolvad, beolvad), vagy egyesületekre szétválik;
• a tagok kimondják megszűnését; vagy
• az arra jogosult szerv megszünteti;
• az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy
• az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.

Egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet és csak egyesületekre válhat szét.

Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni.

A nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont, ha az alapszabály nem tartalmaz rendelkezést a megszűnő egyesület vagyonáról, vagy ha az alapszabályban megjelölt közhasznú szervezet a vagyont nem fogadja el vagy azt nem szerezheti meg.

A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog az egyesület törlésével száll át az új jogosultra.

***

Az egyesület alapszabályában nem szabályozott kérdésekben a 2011. évi CLXXV. törvény, a 2011. évi CLXXXI. törvény és a Polgári Törvénykönyv rendelkezései irányadóak.

Az alapszabályt az egyesület 2016, október 28. napján megtartott közgyűlése a fenti szöveg szerint jóváhagyta.

Alulírott, Gács Anna kérelmező, mint az egyesület elnöke a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. 38. § (2) bekezdésére figyelemmel igazolom, hogy a jelen egységes szerkezetbe foglalt alapszabály szövege megfelel a létesítőokirat-módosítások alapján hatályos tartalmának. Kijelentem, hogy a módosítások a létesítő okiratban dőlt betűvel szedve, aláhúzva találhatóak. Kijelentem továbbá, hogy a létesítő-okirat módosítására – az egyesület céljának sérelme nélkül – az új Ptk. hatálybalépése és a jogszabályi változásokból eredő pontosítások adtak okot.

 

Budapest, 2016. október 28.