A SZÉPÍRÓK TÁRSASÁGA EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA, 2012


Mi, a Szépírók Társasága tagjai a mai napon a Polgári Törvénykönyv és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény alapján új Alapszabály létrehozását határoztuk el.

1.    Az egyesület neve: Szépírók Társasága Egyesülete
Az egyesület rövidített neve: Szépírók Társasága

2.    Az egyesület székhelye: 1053 Budapest, Károlyi Mihály u. 16.

A Szépírók Társasága egymás irodalmi munkásságát megbecsülő és szellemi tekintetben egymáshoz közel álló írók által létrehozott szakmai, érdekvédelmi és szolgáltató szervezet.

3. Az egyesület célja

 - nyilvánosan megjeleníteni és minden lehetséges fórumon képviselni mindazokat az érdekeket, véleményeket, állásfoglalásokat, melyeket az egyesület közgyűlése, munkacsoportjai vagy más, a közgyűlés által felhatalmazott szervei megfogalmaznak,
 - elősegíteni tagjai egzisztenciális gondjainak megoldását, együttműködni minden olyan szervezettel, amely ugyanezért tevékenykedik,
 - szolgáltatásaival hozzájárulni az írói tevékenységgel kapcsolatos praktikus szakmai problémák megoldásához,
- magyar és idegen nyelvű információs hálózat létrehozása,
- honlap létrehozása és frissítése, amely információval szolgál más írószervezetek, folyóiratok, könyvkiadók, alapítványok, kulturális szervezetek és a széles olvasóközönség számára az egyesület tagjairól, eseményeiről,
- tájékoztatást nyújtani a kiírt pályázatokról, ösztöndíjakról, publikációs lehetőségekről, konferenciákról, kulturális eseményekről,
- a klasszikus világirodalom és a klasszikus magyar nyelvű irodalom népszerűsítése,
- a kortárs magyar irodalom képviselőinek bemutatkozása könyvtárakban, kulturális- és oktatási intézményekben,
- célja végezetül minden olyan kulturális tevékenység, amelyet tagjai együttesen elhatároznak és támogatnak.

4. Az egyesület feladatai

- elősegíteni az írók és olvasók találkozását a lehető legtöbb fórumon,
- kapcsolattartás kulturális és oktatási intézményekkel,
- együttműködés más írószervezetekkel,
- a tagság érdekeinek képviselete                           

5. Az egyesület tagsága

 - Az egyesület tagja lehet minden olyan magánszemély, állampolgárságra való tekintet nélkül, aki irodalmi, irodalomtörténeti, kritikai műveket hoz létre, beleértve a műfordítást is, valamint aki kiemelkedő irodalom-, kultúraszervező tevékenységet folytat és önként jelentkezik.
.- A tagsági viszonyt írásban, e-mail-en keresztül lehet kérni, mellékelve a szakmai életrajzot, publikációs jegyzéket és az egyesület két tagjának írásos ajánlását.
- A tagfelvételről a közgyűlés dönt. A döntésről a kérelmező írásbeli értesítést kap.
- Az egyesület alapító tagjai és a későbbiekben felvett tagok jogai és kötelezettségei azonosak.
-   A 2011. évi CLXXV. törvény, illetve a Ptk.62.§(4) bekezdése alapján lehetnek különleges jogállású (pártoló vagy tiszteletbeli tagok) is.
-  A különleges jogállású tag tisztségre nem választhat és nem választható, nincs szavazati joga, az egyesület szerveiben csak tanácskozási joggal vehet részt. A tiszteletbeli tagot az egyesület tagjai választják meg. A pártoló tag vagyoni hozzájárulással vesz részt az egyesületben.
 A különleges jogállású tagok az egyesület határozatait csak érintettségük esetén támadhatják meg a bíróságon.
 
 A tagok jogai:
- az egyesület tevékenységében, rendezvényein, közgyűlésén való részvétel, szavazati jog gyakorlása a közgyűlés döntéseinél,
- A tagok az egyesület bármely tisztségére választhatnak és választhatók, megválasztásuk
esetén kötelesek azt a legjobb képességük szerint ellátni,
- az egyesület céljaihoz tartozó kérdések megvitatásának kezdeményezése,
- az egyesülettől annak céljaihoz tartozó érdekvédelmet kérni, az egyesület információs tevékenységében, rendezvényein részt venni,
- az egyesület tisztségviselőitől felvilágosítás kérése az egyesület működésével kapcsolatos bármely kérdésről.
 
A tagok kötelezettségei:
- a közgyűlés által megszavazott éves tagdíj befizetése,
- az egyesület alapszabályának betartása,
- nem veszélyeztethetik az egyesület céljának megvalósulását.

A tagsági viszony megszűnik:
- a kilépés írásbeli bejelentésével,
- a tag halálával,
- kizárással,
- az egyesület megszűnésével.

6. Az egyesület szervezete

6.1. A közgyűlés
Az egyesület legfőbb szerve a közgyűlés, amely az egyesület tagjainak az összessége. A közgyűlésen minden tagnak egy szavazata van. Szavazhat igennel, nemmel, illetve tartózkodással. A döntéshez a jelen lévő tagok 50% + 1 fő szavazata szükséges.
A közgyűlést évente legalább egyszer össze kell hívni, a közgyűlés időpontja, helyszíne és a napirend közlésével. A meghívót legalább 8 nappal a közgyűlés előtt ki kell küldeni a tagoknak postán vagy e-mailben. A közgyűlés összehívására az elnök jogosult.
A közgyűlést soron kívül össze kell hívni, ha azt a bíróság elrendeli, illetve ha azt legalább a tagok 10 százaléka írásban – az ok és a cél megjelölésével - kezdeményezi. A soron lévő közgyűlés meghívójában is meg kell jelölni a közgyűlés helyét, időpontját és a napirendet.
Rendkívüli közgyűlés esetén csak akkor változhat a meghirdetett napirend, ha az ülésen legalább a tagok 50 % - a +1  fő jelen van, és többségi szavazással (a jelen lévők 50 % - a +1 fő) hozzájárul.

A közgyűlés hatásköre:
- az alapszabály megállapítása, módosítása, jóváhagyása,
- a tagok felvétele és kizárása,
- az egyesület tisztségviselőinek megválasztása és visszahívása,
- az egyesület éves költségvetésének jóváhagyása,
- az ügyintéző és képviseleti szerv éves számviteli beszámolójának elfogadása,
- az egyesület más egyesülettel való egyesülésének, vagy feloszlásának kimondása,
- a tagdíj mértékének megállapítása,
- döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket az alapszabály a közgyűlés hatáskörébe utal.
A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a szavazásra jogosult tagok több mint a fele (50%+1 fő) jelen van. A közgyűlés határozatait nyílt szavazással, a jelenlévők egyszerű szótöbbségével hozza meg.
A tisztségviselők választása titkos szavazással történik, ha egy tisztségre több jelölt van, nyílt szavazással pedig akkor, ha csak egy jelölt van.
Ha az egyesület szerveinek ülése nem határozatképes, megismételt ülést kell tartani. A megismételt ülés a határozatképtelen ülést követő későbbi időpontra az eredetivel azonos napirenddel hívható össze.
A megismételt ülés a közgyűlés esetében a megjelent tagok számától függetlenül határozatképes. Egyéb egyesületi szerv esetén pedig a megismételt ülés akkor határozatképes, ha tagjainak több mint a fele jelen van. 

6.2 Az elnökség
Az elnökség az egyesület ügyintéző és képviselő szerve, amely két közgyűlés között teljes jogkörrel – ideértve az aláírási jogot is – képviseli az egyesületet.
Az elnökség három tagból (az elnökből és két alelnökből) áll, akiket a közgyűlés az egyesület tagjai közül választ meg háromévi időtartamra.
Az egyesület képviseletére harmadik személyekkel szemben az elnök akadályoztatása esetén az alelnökök külön-külön jogosultak, beleértve a bankszámla feletti rendelkezést is.

Az elnökség feladata
- az egyesület munkájának irányítása, rendezvények megszervezése, kapcsolatok kiépítése hasonló tevékenységet folytató hazai és nemzetközi egyesületekkel, intézményekkel, pályázatok figyelése és megírása, majd azok elszámolása.
- a tagság figyelmének felhívása ösztöndíjak megpályázására,
- érdekképviselet különböző fórumokon,
- irodai tevékenység (levelezés, beszámolók elkészítése, könyvelési anyag előkészítése, könyvelővel, ügyvéddel való kapcsolattartás).
Az elnökséget munkatárs segítheti mindennapi munkájával. Kiválasztása az elnökség jogkörébe tartozik. Feladatai:
- az egyesület honlapjának és internetes megjelenéseinek frissítése,
- meghívók, plakátok megtervezése,
- nyomdával való kapcsolattartás,
- egyesület iratanyagainak rendben tartása,
- a tagsággal való levelezés e-mail-en,
- tagjegyzék vezetése,
 - tagdíjak befizetésének nyilvántartása

6.3  A munkacsoportok
A közgyűlés meghatározott feladatok megvalósítására az egyesület tagjaiból munkacsoportokat hozhat létre. A munkacsoportokba szükség szerint olyan szakemberek is bevonhatók, akik nem tagjai az egyesületnek. A munkacsoportok önálló jogi személyiséggel nem rendelkeznek. A munkacsoport tagja lehet az egyesület bármely tagja. Egy tag több munkacsoport munkájában is részt vehet.
A munkacsoportok vezetőinek feladata a munkacsoport összehívása, munkájának irányítása, a kialakított álláspontok, vélemények, anyagok, eredmények bemutatása az egyesület információs hálózatában, illetve a nyilvánosság előtt.

7. Az egyesület iratainak kezelése

Az egyesület közgyűlésének és elnökségének üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv tartalmazza az ülések helyszínét, időpontját, a meghozott döntések tartalmát, hatályát, a döntést támogatók és ellenzők számarányát, ha lehet személyét. A jegyzőkönyvet az elnök, a jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő írja alá. A jegyzőkönyv mellékletét képezi az ülésről készült jelenléti ív, amely a résztvevők nevét, lakóhelyét és aláírását tartalmazza.
A közgyűlést követően az elnökség beszámoló levelet küld postai úton vagy e-mail-en a tagságnak.

8. Az egyesület gazdálkodása

Az egyesület vagyona elsődlegesen az alapító tagok tagdíjából képződik. Az egyesület vagyona ezen kívül kiegészülhet magán- és jogi személyek felajánlásaival és pályázatokon elnyert támogatásokból. A felajánlások elfogadásához az elnök és az alelnökök jóváhagyása szükséges.
Az egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok – a tagdíj megfizetésén túl – az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.
Az egyesület másodlagosan, ha célja megvalósításához ezt a közgyűlés szükségesnek ítéli, gazdasági vállalkozási tevékenységet is folytathat.
Az egyesület a működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyveinek lezárását követően az üzleti év utolsó napjával, illetve a megszűnés napjával mint mérlegforduló nappal a jogszabályban meghatározottak szerint köteles beszámolót készíteni.
Az egyesület esetében az üzleti év azonos a naptári évvel.

9. Az egyesület megszűnése

Az egyesület megszűnik, ha
- az egyesület egy másik egyesülettel egyesül (összeolvad, beolvad),
- a legfőbb szerve a feloszlásáról határoz,
- a bíróság feloszlatja,
- a törvényességi ellenőrzési eljárás eredményeképpen a bíróság megszünteti vagy megállapítja megszűnését,
- a fizetésképtelensége miatt indult eljárásban a bíróság megszünteti, és az egyesületet a nyilvántartásból törlik.

Az egyesület megszűnésének megállapítása vagy feloszlatása esetén az egyesület vagyona az egyesület céljaival összhangban álló, a civil szférában megjelenő közérdekű célra fordítható.

Alapszabály módosítás


A Szépírók Társasága – melyet a Fővárosi Bíróság 1997. június 17-én kelt 11.Pk 60551/97/2 végzésével, 7069 sorszámon a társadalmi szervezetek nyilvántartásba vett – 2012. december 3-án megtartott közgyűlésén úgy határozott, hogy az egyesület alapszabályát az alábbi pontokban módosítja.
-    az Alapszabály 1. pontja kiegészül az egyesület rövidített nevével
-    az Alapszabály 4. pontja helyébe az egyesület feladatait meghatározó rendelkezések lépnek
-    az Alapszabály 5. pontja helyébe az egyesület tagságára vonatkozó rendelkezések lépnek
-    az Alapszabály 5. pontja kiegészül a különleges jogállású tagokra vonatkozó rendelkezésekkel
-    az Alapszabály 6. pontja helyébe az egyesület szervezetére vonatkozó rendelkezések lépnek
-    az Alapszabály 6.1. pontja kiegészül a megismételt közgyűlés összehívására vonatkozó rendelkezésekkel
-    az Alapszabály 7. pontja helyébe az egyesület iratainak kezelését meghatározó rendelkezések lépnek
-    az Alapszabály 8. pontja helyébe az egyesület gazdálkodását meghatározó rendelkezések lépnek
-   az Alapszabály 9. pontja helyébe az egyesület megszűnésének eseteit meghatározó rendelkezések lépnek

Az egyesület alapszabályában nem szabályozott kérdésekben a 2011. évi CLXXV. törvény, a 2011. évi CLXXXI. törvény és a Polgári Törvénykönyv rendelkezései irányadóak.

Az alapszabályt az egyesület 2012. december 3-án megtartott közgyűlése a fenti szöveg szerint jóváhagyta.