Kertész Ákos

Kertész Ákos 1932. július 18-án, Budapesten zsidó családban született. A  holokausztot gyerekként élte át. Később  polgári származása nehezítette útját, nem vették fel az egyetemre, ezért tizenkét évig karosszérialakatosként dolgozott. Végül ösztöndíjjal elvégezte az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) magyar-népművelés szakát, majd közel harminc éven át a Mafilm dramaturgjaként, forgatókönyv- és dialógusírójaként dolgozott.

Kisregényei és elbeszélései a hatvanas évektől jelentek meg, első regénye, a Sikátor pedig rögtön átütő siker lett, amit csak fokozott az 1971-es Makra, máig talán legismertebb műve, melyet tucatnyi nyelvre fordítottak le, világszerte több mint egymillió példány kelt el belőle.

Olyan tévéfilmek kötődnek a nevéhez, mint az 1970-es Üvegkalitka vagy az 1979-es Aki mer, az nyer. Bereményi Gézával és András Ferenccel közösen  írták a hetvenes évek egyik legemlékezetesebb magyar filmje, a Veri az ördög a feleségét forgatókönyvét.

 

A közéletben igazán ismertté 2011-ben vált a neve, amikor nagy vihart kavart az Amerikai Népszavában megjelenő írása. "A magyar genetikusan alattvaló... de ez nem mentség arra, hgy a magyar a legsúlyosabb történelmi bűnökért sem érez egy szikrányi lelkiismeret furdalást, hogy mondent másra hárít, hogy mindig másra mutogat, hogy boldogan dagonyázik a diktatúra pocsolyájában, röfög és zabálja a moslékot, és nem akar tudni róla, hogy le fogják szúrni. Hogy se tanulni, se dolgozni nem tud és nem akar, csak irigyelni, és ha módja van legyilkolni azt, aki munkával, tanulással. innovációval viszi valamire." A publicisztika nyomán Budapest közgyűlése határozott díszpolgári címe visszavonásáról. Kertész végül 2012-ben elhagyta az országot, Kanadában folyamodott menekültstátuszért.

Hétköznapok szerelme. Kisregény és elbeszélések; Szépirodalmi, Bp., 1962

Sikátor. Regény; Szépirodalmi, Bp., 1965

Makra. Regény; Szépirodalmi, Bp., 1971

Névnap / Autók és utak. Hangjáték / Elbeszélések / Üvegkalitka; Szépirodalmi, Bp., 1972

Sziklafal / Özvegyek (1976)

Két regény / Makra / Sikátor; Szépirodalmi, Bp., 1979 (30 év)

Kasparek (1979)

Családi ház manzárddal (1982)

Aki mer, az nyer (1984)

Huszonegy (1984)

A világ rendje. Válogatott kisregények és novellák; Szépirodalmi, Bp., 1984

Zakariás; Magvető, Bp., 1990

Másnaposság (1990)

A gyűlölet ára; Pannon, Bp., 1992

(A romazsaru címen is)

Akár hiszed, akár nem. Válogatott írások, 1974–1994. Novellák, publicisztikák, vallomások; Ab Ovo, Bp., 1994

Tündérmesék. Három kisregény / Csoda Rogacsovban / Csengődi Böbe házassága / Indián nyár; Fekete Sas, Bp., 1999

A tisztesség ára (2000)

Zé és más történetek (2000)

Még a kapanyél is elsülhet. Történelmi regény; Ab Ovo, Bp., 2001

Prófétát a lelátókra! Esszék, publicisztikák, egyéb csacskaságok, 1999–2002; Ab Ovo, Bp., 2002

Brúnó, Borcsa, Benjámin… (2004)

A Nap utcai fiúk (2006)

A romazsaru. Bűnügyi regény; jav. kiad.; Fapadoskonyv.hu, Bp., 2009

(A gyűlölet ára címen is)

Égszakadás, földindulás. Napló miniatúrák. Kisesszék és publicisztikai írások. Könyvhét, 1998–2009; Kiss József, Bp., 2009 (Könyvhét könyvek)

Tigrisbunda. Regény; Noran Libro, Bp., 2011

Jónás Ninivében. Publicisztikák, esszék 2002–2010; Pallas Páholy, Bp., 2011

 

SZOT-díj, 1966

József Attila-díj, 1972, 1984, 1992

A Szépirodalmi Kiadó Nívódíja 1981

Év Könyve jutalom, 1990

Művészeti Alap irodalmi díja, 1991

A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje 1992

Arany János-díj, 1999

Demény Pál emlékérem, 2002.

Budapest díszpolgára, 2002

Hazám-díj, 2002

Táncsics Alapítvány Életmű Díj, 2006

Kossuth-díj, 2008