Kemeny, Tomaso

1938

Tomaso Kemeny a kortárs olasz költészet kimagasló alakja, immár fél évszázados költői, irodalomtörténészi és műfordítói munkássággal. Könyveinek száma több tucatra rúg, ennek oka szerteágazó, mégis koherens tevékenysége: az olasz és az angolszász (elsősorban brit) költészet ismerete mellett az esztétika és az irodalomkritika területén is maradandó művekkel járult hozzá a nemzetközi irodalmi élet formálásához. A magyar költészet avatott tolmácsa az olasz irodalomban: József Attila- és Ady-fordításai új pályát nyitottak a magyar költészet itáliai recepciójában, de számos más magyar, elsősorban 20. századi, illetve kortárs költőt is megszerettetett Olaszországban.

Anglistaként a Paviai Egyetem Angol Tanszékét vezette évtizedeken át, anglisztikai publikációiban elsősorban a romantikával foglalkozott, műfordítóként nevéhez fűződik – többek között - Byron válogatott műveinek megjelenése.

Mivel Kemeny Magyarországon született, és már tízéves volt, amikor szüleivel el kellett hagynia hazáját, az itáliai szocializáció és akkulturáció nyomán a megszakadt magyar identitás eleinte költői nyelvformálásában, illetve a Duna mitizálásában éreztette hatását. Életműve kiteljesedésekor azonban ez egyre tudatosabb formát öltött: az elvesztett magyar önazonosság költői visszavételének nagyszabású programjában, amelynek ékes példája „La Transilvania liberata” című nagy ópusza (2005, magyarul: Erdély aranypora, 2005), valamint  „Scintilla d’oro a Castiglione Olona” (magyarul: Aranyszikra C. O.-ban) hosszú költeménye. A visszavétel elsősorban nem tematikailag nyilvánul meg – a magyar tematikai rétegek komplex, itáliai, európai, illetve univerzális elemek hálózatába illeszkednek -, hanem a költői képzelet nyelvi-szerkezeti szintjén.

Szkárosi Endre

Díjai

Lerici Pea-díj, 2021

Elérhetőségek

E-mail: kemeny@libero.it

https://it.wikipedia.org/wiki/Tomaso_Kemeny

https://napkut.hu/naput_2007/2007_10/112.htm