2019. szeptember 15., vasárnap
Benedek István Gábor

Benedek István Gábor

1937

Gyulán, született, de Tótkomlóson élt családjával. 1944-ben Bergen-Belsenbe deportálták.
Kecskeméten érettségizett, majd 1957-től Budapesten a Rabbi-szemináriumban (ma: ORZSE) tanult. Édesapja a híres orosházi Pipis-malom főkönyvelője, később a Bábolnai Állami Gazdaság gazdasági igazgatója volt.
Benedek István Gábort vonzalma az írás felé sodorta. Ebben szerepe volt annak a ténynek is, hogy a család rokonságához tartozott Bródy Sándor író. Másik híres rokonuk Zukor Adolf, amerikai filmkirály, a Paramount filmstúdió megalapítója.
BIG újságírói pályafutása alatt végigjárta a szakma szokásos lépcsőit. A Magyar Hírlapnak 1968-tól, megalapításától kezdve, közel egy évtizeden át volt munkatársa, később főmunkatársa. Ezt követően az Ország--Világ c. hetilap rovatvezetőjeként dolgozott, éveken át. 1983-89 között a Népszabadság gazdasági rovatának munkatársa, majd belpolitikai rovatának helyettes vezetője.
Minden műfajt kipróbált: írt riportokat, tárcákat, vezércikkeket, elemző írásokat. Több ízben kapott nívódíjat a kollégák szavazatai alapján. A MÚOSz Rózsa Ferenc díjjal, valamint Aranytoll díj kitüntetéssel ismerte el újságírói munkásságát.
1989-90-ben a Magyarország c. hetilap főszerkesztő-helyetteseként dolgozott. A rendszerváltás küszöbén érdekes szakmai lehetőséget kínáltak fel részére: 1990-ben alapító főszerkesztője lehetett a Tőzsde Kurír, majd a Bank és Tőzsde c. gazdasági-pénzügyi hetilapoknak. Ez a két folyóirat az újjá szerveződő magyar pénzügyi élet friss, jelentős orgánuma volt. 1997-ben nyugdíjba vonult, azonban a következő évtől alapító főszerkesztője lett a Remény című, a magyar zsidó társadalmi, szellemi életet bemutató folyóiratnak, amelyet kiváló szerzőkkel, gazdag, színes tartalommal azóta is, mindmáig szerkeszt.
Benedek István Gábor 1979-88 között tanított az újságíró iskola gazdaságpolitikai szakán.
Újságírói munkájával párhuzamosan – vagy annak részeként – gyakran szerepelt a Magyar Rádióban. Mester Ákossal alapító szerkesztője volt a Hírháttér c. tv-műsornak, és rendszeres vendége a Duna TV egyik-másik, valamint az ATV Könyvjelző című műsorának. Mintegy 40 televíziós dokumentumfilmet írt. Egy játékfilmjét (Holnapra a világ címmel, Fazekas Lajos rendezésében) a televízióban és a mozikban is bemutatták.
Közben novellákat, regényeket, rádióhangjátékokat is írt, valamint elkészítette egy kínai opera műfordítását, amelyet többször sugároztak a rádióban.
Első, Bródy Sándor rokonáról írt novellája 1986-ban jelent meg az Új Tükörben, azonnal nagy feltűnést keltve. 1987-ben a Boldog vesztegzár c. regénye látott napvilágot.
Írói pályáját az 1994-ben megjelent, átütő sikert hozó A komlósi Tóra c. novelláskötete indította el igazán. Négy magyar kiadás mellett szlovák nyelvű kiadása is megjelent. 2018-ban spanyol nyelvű novellás kötete jelent meg La Torá de Komlós címmel. Novelláinak többségét Németországban, Izraelben, az Egyesült Államokban, Kanadában, egyes novellákat Ausztriában, Svájcban, Szerbiában is publikálták. Címadó novellájának megfilmesítését Jancsó Miklós kötötte le. A Messiás című novellát a nemrég elhunyt René Gainville francia filmrendező és producer kívánta filmre vinni, a Szerecsen Pisti címűt pedig Siklósi Szilveszter  rendező szeretné megfilmesíteni.
Brooklyn c. novelláskötetének egyik darabja, A zongora című, 1997-ben elnyerte „az év legjobb novellája” címet. Az elégett fénykép c. novellafűzére Magyarországon kívül Németországban is megjelent, és bemutatásra került a frankfurti nemzetközi könyvfesztiválon.
Nagy sikere volt, és két kiadást, valamint több utánnyomást is megért az Ez lett a vesztünk, mind a kettőnk veszte c. regénye, amely Újszászy István tábornok, Horthy kémfőnöke és Karády Katalin szerelmi történetét dolgozza fel. Karády Katalin az ő ajánlására kapta meg posztumusz életmentő tevékenységéért a Yad Vasém kitűntetést Izrael Államtól a Magyar Tudományos Akadémián rendezett ünnepség keretében. Egmont. Break címmel 2001-ben látott napvilágot két filmre írt története: az egyik Beethovenről, a másik egy különös politikai-társadalmi vízióról szól. Öt lövés a történelemre c. tárca-kötete szintén érdekes, az adott kort is jellemző történeteket tartalmaz. A lovag napjai c. kötete Bródy Sándornak állít emléket, finom, lírai irodalmisággal.
BIG néhány vaskosabb, hosszabb lélegzetű regényt írt. A Harmadik háború c. könyve (Berta Pállal, 2005) a nemzetközi terrorizmus témakörével foglalkozik. Dávid c. könyve (2005) az ókor nagy királyáról szól,  Varázs c. regénye (2007) pedig Napóleon korában játszódik, és széles földrajzi és tematikai skálán íródott.
2009 decemberében jelent meg – illusztrálva -- a csodálatos bibliai alkotás, az Énekek éneke, amelynek újabb kiadása 2010 októberében, harmadik kiadása pedig 2012-ben látott napvilágot.  BIG a művet hexameterben fordította le. Artúr c. regényét szintén 2010-ben adták ki. 2011-ben jelent  meg a Bergeni keringő című novellás kötet, majd 2012-ben a Miskolc, Zsidó utca’46 című regény, Pelle János utószavával. 2013-ban a Ki vigyáz az emberre? című novelláskötet, 2014-ben pedig az Aranyhomok című regény. Zsidó krémes című regénye 2016-ban látott napvilágot.
Benedek István Gábornak eddig mintegy 30 könyve jelent meg, némelyik két vagy több kiadásban, illetve külföldön, idegen nyelven is. Novelláinak többségét közölte a Holmi, a Mozgó Világ, az Ezredvég, a Remény c. folyóirat. Írásai olvashatók voltak a tel-avivi Új Kelet (amely az Ez lett a vesztünk… c. regényét is megjelentette folytatásokban), a New Yorki Figyelő, a torontói Menora, valamint szlovákiai, németországi, svájci lapok hasábjain. Tárcái megjelentek az Élet és Irodalomban, a Népszabadságban és a Népszavában.
Szülővárosának, Tótkomlósnak díszpolgára (2005-től), Bécs--Gerasdorf város vezetése pedig 2017-ben avatta díszpolgárává.
 

 

Művei

Fontosabb kötetek

Boldog vesztegzár (riportregény), 1987
A komlósi Tóra (novelláskötet, 1994
Brooklyn (novelláskötet. 1996) 
Ez lett a vesztünk, mind a kettőnk veszte (filmregény), 1992
Öt lövés a történelemre (tárca-kötet), 2001
A lovag napjai. Talált és kitalált történetek Bródy Sándorról, 2004 
A Harmadik háború (Berta Pállal), 2005 
Dávid, 2005
Varázs (regény), 2007
Énekek éneke, 2009, 2010, 2012
Artúr (regény), 2010
Bergeni keringő (novelláK), 2011 
Miskolc, Zsidó utca’46 (regény), 2012 
Ki vigyáz az emberre? (novelláskötet), 2014
Aranyhomok (regény), 2014
Zsidó krémes (regény), 2016
La Torá de Komlós, 2018
 

Díjai

A Magyar Televízió Nívódíja (négy alkalommal)
Népszabadság-díj (három alkalommal)
A Magyar Posta Díszoklevele (1984)
Kiváló Munkáért (MT, 1986)
Munka Érdemrend bronz fokozata (1987)
Rózsa Ferenc-díj (1988)
Fáy András Emlékplakett (OTP, 1993)
ORZSE Díszoklevél (2008)
Aranytoll (MÚOSZ, 2010)
Löw Immánuel Emlékplakett (2011)
Mensch for All Seasons (2016, Mensch Alapítvány)
Magyar Érdemrend Lovagkeresztje (2017, köztársasági elnök)
A Magyar Zsidó Kultúráért Életmű-díj (2018, MAZSIKE)
Nagy Lajos Irodalmi Társaság Emlékérem (2018)

 


Elérhetőségek

E-mail: big-ben@t-online.hu

https://hu.wikipedia.org/wiki/Benedek_Istv%C3%A1n_G%C3%A1bor

English