2022. december 1., csütörtök
Benedek István Gábor

Benedek István Gábor

1937-2022

1937-ben született Gyulán, de Tótkomlóson (Délkelet-Magyarország) élt a családjával. Édesapja Benedek (Braun) Hugó (1905—1977) a tótkomlósi és a híres orosházi Pipis-malom főkönyvelője, később a Bábolnai Állami Gazdaság gazdasági igazgatója volt. Édesanyja Kormos Rozália  (1904--1993) háztartásbeli. Testvére Benedek Pál  (1931—1998) újságíró a Magyar Rádiónál, 1957-től Izraelben az Új Kelet főmunkatársa, majd főszerkesztője. Az izraeli magyar nyelvű újságírás egyik legjelentősebb alakja, közéleti tárcáival, belpolitikai írásaival vált ismertté. Műfordítói tevékenysége is jelentős. 
Felesége Benedekné Köves Hajnalka  (1940--) szerkesztő, újságíró, ny. diplomata. A MÚOSZ Külpolitikai és Biztonságpolitikai Szakosztályának, valamint a Nagy Lajos Irodalmi és Művészeti  Társaság tagja. A Remény folyóirat olvasószerkesztője.
1944-ben Benedek István Gábort és családját Bécs-Gerasdorfba, majd Bergen-Belsenbe, végül Terezienstadtba deportálták. Kecskeméten érettségizett, majd 1957-től Budapesten a Rabbi Szemináriumban  (ma: Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem, rövidítve: ORZSE) tanult. Egész életére, munkásságára mély hatást gyakorolt az intézmény és hírneves igazgatója, Scheiber Sándor óriási tudása, elbűvölő személyisége, továbbá más jelentős professzorok előadásai.
A család rokonságához tartozott Bródy Sándor író és Zukor Adolf amerikai filmkirály, a Paramount filmstúdió megalapítója.
Újságírói pályafutása alatt BIG végigjárta a szakma szokásos lépcsőit. A Magyar Hírlap című napilapnak 1968-tól, megalapításától kezdve, közel egy évtizeden át volt munkatársa, később főmunkatársa. Ezt követően az Ország-Világ c. hetilap rovatvezetőjeként dolgozott, éveken át. 1983-89 között a Népszabadság gazdasági rovatának munkatársa, majd belpolitikai rovatának helyettes vezetője. Minden műfajt kipróbált: írt riportokat, tárcákat, vezércikkeket, elemző írásokat. Több ízben kapott nívódíjat a kollégák szavazatai alapján.
Benedek István Gábor 1979—88. között tanított az újságíró iskola gazdaságpolitikai szakán. 
1989-90-ben a Magyarország c. hetilap főszerkesztő-helyetteseként dolgozott. A rendszerváltás küszöbén, 1990-ben alapító főszerkesztője lett a Tőzsde Kurír, majd a Bank és Tőzsde c. gazdasági-pénzügyi hetilapoknak.  1997-ben nyugdíjba vonult, de a következő évtől alapító főszerkesztője lett a Remény című, a magyar zsidóság társadalmi, szellemi életét bemutató folyóiratnak, amelyet csaknem negyed évszázadon át, élete végéig szerkesztett. 
Gyakran szerepelt a Magyar Rádióban, Mester Ákossal alapító szerkesztője volt a Hírháttér c. tv-műsornak és rendszeres vendége a Duna TV-nek, valamint más műsoroknak. Mintegy 40 televíziós dokumentumfilmet írt. Egy játékfilmjét (Holnapra a világ címmel, Fazekas Lajos rendezésében) a  televízióban és a mozikban is bemutatták.
Közben novellákat, regényeket, rádióhangjátékokat is írt, valamint elkészítette egy kínai opera műfordítását, amelyet többször sugároztak a rádióban.
Írói pályáját az 1994-ben megjelent,  nagy sikert hozó A komlósi Tóra c. novelláskötete indította el. A könyvnek négy magyar kiadás mellett két magyar--szlovák kétnyelvű kiadása is megjelent. 2018-ban spanyol nyelven jelent meg La Torá de Komlós címmel, 2019-ben pedig angol nyelvű kiadására került sor The Torah scroll of Tótkomlós címmel. Novelláinak többségét  Németországban, Izraelben, az Egyesült Államokban, Kanadában, egyes novellákat Ausztriában, Svájcban, Szerbiában is publikálták. A komlósi Tóra című novellájának megfilmesítési jogát Jancsó Miklós kötötte le, de pénz hiányában a film nem készült el. Ezután tanítványa, Keményffy Tamás rendező kívánta filmre vinni a művet, de sajnos  ez sem realizálódott.  A Messiás c. novella megfilmesítésére az időközben elhunyt René Gainville francia filmrendező kötött szerződést.
Brooklyn c. novelláskötetének egyik darabja, A zongora című, 1997-ben elnyerte „az év legjobb novellája” címet. Az elégett fénykép c. novellafűzére Magyarországon kívül Németországban is megjelent, és bemutatásra került a frankfurti nemzetközi könyvfesztiválon.
Két kiadást, valamint több utánnyomást is megért az Ez lett a vesztünk, mind a kettőnk veszte c. regénye, amely Újszászy István tábornok, Horthy kémfőnöke és Karády Katalin, a legendás énekesnő és filmszínésznő szerelmi történetét dolgozza fel. Karády Katalin életmentő tevékenységéért BIG ajánlására kapta meg poszthumusz a Yad Vasém kitűntetést Izrael Államtól, a Magyar Tudományos Akadémián rendezett ünnepség keretében. 
Egmont. Break címmel 2001-ben napvilágot látott két filmre írt története: az egyik Beethovenről, a másik egy különös politikai-társadalmi vízióról szól.  A lovag napjai c. kötete Bródy Sándor írónak állít emléket, finom, lírai irodalmisággal. Öt lövés a történelemre c. tárcakötete sok érdekes, az adott kort jellemző történetet tartalmaz.
Néhány hosszabb lélegzetű regényt is írt BIG. A Harmadik háború c. könyve (Berta Pállal, 2005) a nemzetközi terrorizmus témakörével foglalkozik. Dávid c. könyve (2005) az ókor nagy királyáról szól, sajátos felfogásban.  Varázs c. regénye (2007) pedig Napóleon korában, széles földrajzi és tematikai skálán játszódik. 
2009-ben jelent meg  a bibliai Énekek énekének műfordítása, amelynek újabb kiadása 2010-ben, harmadik kiadása pedig 2012-ben látott napvilágot, jelentős művészek illusztrációival.   A művet az író hexameterben fordította le. 
Artúr c. regénye 2010-ben jelent meg.  Egy orvos drámaian kalandos életéről szól, aki egy időben Tito orvosaként működött. 2011-ben látott napvilágot tizenkét írást tartalmazó, a holokauszt időszakát idéző novellás kötete Bergeni keringő címmel. 2012 őszén jelent meg Miskolc, Zsidó utca ’46 című regénye, amely az 1946. évben lezajlott pogromról szól. Ki vigyáz az emberre? című novellás kötete a 2013. évi könyvhétre jelent meg, 2014-ben pedig Aranyhomok címmel  látott napvilágot az ötvenes években játszódó regénye. 2016 tavaszán jelent meg Zsidó krémes c. regénye.
2019-ben jelent meg a Kálmán Imre életéről szóló Európa keringő c. regénye, amelynek bemutatóját a Fővárosi Operett Színházban, neves művészek közreműködésével tartották. Végül 2022-ben, a budapesti nemzetközi könyvfesztivál megnyitására látott napvilágot a Bergeni keringő c. novellás kötetének angol nyelvű fordítása. Mindkét könyvet a Vince Kiadó gondozta.
Benedek István Gábornak több mint harminc könyve jelent meg, némelyik két vagy több kiadásban, illetve idegen nyelven, külföldön is. Novelláinak többségét közölte a Holmi, a Mozgó Világ, az Élet és Irodalom, az Ezredvég, a Remény c. folyóirat, a Nagy Lajos Irodalmi és Művészeti Társaság antológiája. Írásai olvashatók voltak a tel-avivi Új Kelet (amely az Ez lett a vesztünk… c. regényét is megjelentette folytatásokban), a New Yorki Figyelő, a torontói Menora, valamint szlovákiai, németországi, svájci lapok hasábjain. Tárcái megjelentek az Élet és Irodalomban, a Népszabadságban és a Népszavában. Több alkalommal szerepelt az ATV Könyvjelző c. műsorában Ungvári Tamás vendégeként, valamint a Heti TV-ben Breuer Péter és mások beszélgető partnereként, továbbá más televíziós és rádiós interjúk alanyaként.
Több évtizedes eredményes újságírói munkásságát a Minisztertanács 1986-ban a Kiváló Munkáért kitüntetéssel, 1987-ben a Munka Érdemrend bronz fokozatával ismerte el. 1988-ban Rózsa Ferenc díj, 2010-ben pedig Aranytoll kitüntetésben részesült. A Magyar Televízió Nívódíját négy alkalommal, a Népszabadság-díjat pedig három alkalommal nyerte el. Az OTP vezérigazgatója 1993-ban Fáy András Emlékplakettet, a Magyar Posta pedig 1984-ben Díszoklevelet adományozott részére.
Az ORZSE 2008-ban írói és lapszerkesztői tevékenysége, a zsidóság hagyományának ápolása elismeréséül Díszoklevelet adott át. A Szegedi Zsidó Hitközségtől 2011-ben Lőw Immanuel Emlékplakettet kapott. 
2016 nyarán díszvendég volt a Bécs-Gerasdorf  városban felállított emlékmű felavatása alkalmából rendezett megemlékezésen, amelyet az 1944 nyarán és őszén működő náci láger foglyai – köztük Benedek István Gábor és családja – tiszteletére avattak fel. Ez alkalomból utcát neveztek el a városban BIG édesanyjáról. A rendezvényen részt vett Ausztria kormányának több tagja, számos rangos vezető, tudós, több nagykövet.
BIG-et 2016-ban a Mensch Foundation International  a „Mensch for All Seasons” kitüntetésben részesítette. 2017-ben a köztársasági elnök a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést adományozta kiemelkedő írói, szerkesztői és újságírói munkájáért. Ugyanebben az esztendőben Benedek István Gábort Bécs-Gerasdorf város díszpolgárává avatták. 2018-ban a Mazsike a Magyar Zsidó Kulturáért Életmű-díjban részesítette, a Nagy Lajos Irodalmi és Művészeti  Társaságtól pedig Emlékérmet vehetett át. 
Benedek István Gábor tagja volt a MÚOSZ Aranytoll Bizottságának, a Szépírók Társaságának, valamint a Nagy Lajos Irodalmi és Művészeti Társaságnak. 
Szülővárosának, Tótkomlósnak 2005 óta, Bécs-Gerasdorf városának pedig 2017 óta volt díszpolgára.
 

 

Művei

Főbb műveinek listája

A gyilkosok hajnalban kelnek – regény ( Kozmosz Könyvek, 1985)
Boldog vesztegzár – regény (Magvető, 1987)
Holnapra a világ – regény  (Magvető, 1990)
Tépd le a sárga csillagot – interjúk (Vámos Györggyel, Pallas , 1990)
A komlósi Tóra – novellák (Dan Kiadó, 1994, Sík Kiadó, 2001, Háttér Kiadó 2007)
Komlósska Tóra és A komlósi Tóra (szlovák—magyar kétnyelvű kiadás, Tevan Kiadó, 2003, valamint Tótkomlós Barátainak Köre Egyesület és a Csabai Szlovákok Szervezete, 2019)
 La Torá de Komlós (spanyol nyelven, La Torre de Babel Ediciones, 2018)
The Torah Scroll of Tótkomlós (angolul, Corvina kiadó, 2019)
Brooklyn  -- novellák (Sík Kiadó, 1996.)
Az elégett fénykép  -- novellák (Magyar Könyvklub, 1997)
Das verbrannte Photo (német nyelven,  Verlag Tibor Schafer, 1999. németül)
Vili a Dob utcából – regény (Corner Bt., 1998.)
Ez lett a vesztünk, mind a kettőnk veszte  -- regény (Magyar Könyvklub, 1998., 2002.)
Öt lövés a történelemre – tárcák (Göncöl Kiadó, 2001.)
Egmont. Break – két kisregény (Bengál Kiadó, 2002.)
A lovag napjai – novellák (Athenaeum Kiadó, 2004.)
Harmadik háború – regény, Berta Pállal (Kossuth Kiadó, 2005.)
Dávid – regény (Ex-Libris, 2005.)
Varázs – regény (Noran Kiadó, 2007.)
Énekek éneke – műfordítás héberből hexameterben, illusztrálva (Wesley Kiadó, 2009, Magyar Téka Erkel Sándor Könyvesház, 2010 és Lantos Kft., 2012.)
Artúr – regény (Háttér Kiadó, 2010.)
Bergeni keringő – novellák (Vince Kiadó, 2011.)
Bergen waltz (angolul, Vince Kiadó, 2022. )
Miskolc, Zsidó utca ’46 – regény (K.u.K. Kiadó, 2012.)
Ki vigyáz az emberre? – novellák (Urbis Kiadó, 2013.)
Aranyhomok – regény (Tevan Alapítvány, 2014)
Zsidó krémes – regény (Tevan Alapítvány, 2016)
Európa keringő – regény (Vince Kiadó, 2019)

Filmek:

Holnapra a világ (játékfilm) és kb. 40 dokumentumfilm
Műfordítás-átdolgozás: Li San-jing c. kínai operából rádiójáték
Mintegy 40 televíziós dokumentumfilm
 
 

Díjai

A Magyar Televízió Nívódíja (négy alkalommal)
Népszabadság-díj (három alkalommal)
A Magyar Posta Díszoklevele (1984)
Kiváló Munkáért (MT, 1986)
Munka Érdemrend bronz fokozata (1987)
Rózsa Ferenc-díj (1988)
Fáy András Emlékplakett (OTP, 1993)
ORZSE Díszoklevél (2008)
Aranytoll (MÚOSZ, 2010)
Löw Immánuel Emlékplakett (2011)
Mensch for All Seasons (2016, Mensch Alapítvány)
Magyar Érdemrend Lovagkeresztje (2017, köztársasági elnök)
A Magyar Zsidó Kultúráért Életmű-díj (2018, MAZSIKE)
Nagy Lajos Irodalmi Társaság Emlékérem (2018)

 


Elérhetőségek

https://hu.wikipedia.org/wiki/Benedek_Istv%C3%A1n_G%C3%A1bor

English