Barna Róbert

 

Fosztóképző,  2010, Papirusz Duola

 

Kornis Mihály írta a könyvről: 

Nekem ezek a szövegek nagyon tetszenek. Túlságosan hat rám. Nem a művészete érint meg, hanem a lelke. A text lelke. A benseje, a pszichéje, a világa, az őszintesége, az intimitása, a véglegessége, a végleges reménytelensége, a dühe, a Jósága... Valami ritka és titokzatos erő. Halló, halló, itt az utolsó ember beszél, de mégis mintha túlnanról, hát bizony most már tényleg mindenen túlról szólalna meg, agyasan hebegve és ravaszkodva, és ragaszkodva is persze a maga igazához, tántoríthatatlan balekként. Az Übermensch derűje. Svejk, a végső állapotban. Hamlet utolsó monológja. Úgy nagyjából ez a mi egész ágyútöltelék és latrinamajom hős panoptikumunk 1600-tól napjainkig. Az Olvasónak mondjátok meg, hogy Barna Robi külsőre pont úgy néz ki, mint Sam Small. Annyi idős is. A csodák úgy esnek körülötte, ahogy az alma hull a fáról. Emberöltőnyi ideje már nem jár sehova. Otthon ül, és ír. Prózát? Lehet, hogy száz év múlva énekelni fogják...

 

Világbajnok, 2015, Hungarovox Kiadó

77,  (verseskötet), 2019, Mersz Könyvek 

fekvő nyolcas (fekvő nyolcas), 2021