Ágoston Vilmos

1947-2022

Esszéíró, irodalomkritikus

Ágoston Vilmos szülővárosában érettségizett, majd a Babeș-Bolyai Tudományegyetemen szerzett angol–magyar szakos diplomát, ekkortól kezdően jelentek meg első kritikái az Utunk, a Korunk, az Igaz Szó, A Hét, Ifjúmunkás és a Hargita hasábjain, derül ki a Wikipédia szócikkéből.

1972-től angol nyelvtanár a csíkszeredai gimnáziumban, 1978-tól a Marosvásárhelyi Rádió belső munkatársa.

A Szövegek és körülmények című 1974-es antológiában Fábry Zoltán író hitéről és félelméről értekezett, kísérő tanulmányaival jelentek meg 1974 és 1978 között a Kriterionnál a Drámák sorozatban Albee, a Horizont sorozatban Hemingway, Thornton Wilder, James Joyce és Déry Tibor munkái.

1979-ben összeállította Kimaradt Szó címmel a harmadik Forrás-nemzedékhez tartozó fiatal költők antológiáját.

Az 1980-as években letartóztatták, 1984-85-ben segédmunkából élt, 1986-ban áttelepült Magyarországra. Nyugdíjazása után a feleségével együtt az Amerikai Egyesült Államokba, San Antonióba költözött orvos lánya családjához. 1990-ben megkapta a Szépirodalmi Könyvkiadó nívódíját.

Művei

Önálló kötetei:

Humanizmus: ettől-eddig? (Esszék és kritikák. Forrás könyvsorozat, 1977).,

Lassú vírus (regény, Bukarest, 1981.),

Húzd a Himnuszt, ne káromkodj (kisregény, 1989),

Godir és Galanter (regény, Noran–Palatinus, Bp., 1998),

Az érvelés ideje. Esszék és tanulmányok (Noran, Bp., 2000),

A konvenció vendégei (Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 2004),

Médiapolitika vagy politikai média (Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány, Bp., 2005),

A kisajátított tér. A nemzeti képzelet Doru Munteanu és Wass Albert műveiben (2. jav. kiad.; Eökik, Bp., 2008),

Lassú vírus (regény, Noran, Bp., 2008),

Magyar és román szélsőséges honlapok (Eökik, Bp., 2008, Műhelytanulmány. Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány).