Meghalt Kertész Ákos

Kertész Ákos 1932. július 18-án, Budapesten zsidó családban született. A  holokausztot gyerekként élte át. Később  polgári származása nehezítette útját, nem vették fel az egyetemre, ezért tizenkét évig karosszérialakatosként dolgozott. Végül ösztöndíjjal elvégezte az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) magyar-népművelés szakát, majd közel harminc éven át a Mafilm dramaturgjaként, forgatókönyv- és dialógusírójaként dolgozott.

Kisregényei és elbeszélései a hatvanas évektől jelentek meg, első regénye, a Sikátor pedig rögtön átütő siker lett, amit csak fokozott az 1971-es Makra, máig talán legismertebb műve, melyet tucatnyi nyelvre fordítottak le, világszerte több mint egymillió példány kelt el belőle.

Olyan tévéfilmek kötődnek a nevéhez, mint az 1970-es Üvegkalitka vagy az 1979-es Aki mer, az nyer. Bereményi Gézával és András Ferenccel közösen  írták a hetvenes évek egyik legemlékezetesebb magyar filmje, a Veri az ördög a feleségét forgatókönyvét.

József Attila-díjat 1972-ben, 1984-ben és 1992-ben, a Magyar Érdemrend tisztikeresztjét 1992-ben kapta meg. 2002-ben lett Budapest díszpolgára, 2004-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét és 2008-ban a Kossuth-díjat.

 

A közéletben igazán ismertté 2011-ben vált a neve, amikor nagy vihart kavart az Amerikai Népszavában megjelenő írása. "A magyar genetikusan alattvaló... de ez nem mentség arra, hgy a magyar a legsúlyosabb történelmi bűnökért sem érez egy szikrányi lelkiismeret furdalást, hogy mondent másra hárít, hogy mindig másra mutogat, hogy boldogan dagonyázik a diktatúra pocsolyájában, röfög és zabálja a moslékot, és nem akar tudni róla, hogy le fogják szúrni. Hogy se tanulni, se dolgozni nem tud és nem akar, csak irigyelni, és ha módja van legyilkolni azt, aki munkával, tanulással. innovációval viszi valamire." A publicisztika nyomán Budapest közgyűlése határozott díszpolgári címe visszavonásáról. Kertész végül 2012-ben elhagyta az országot, Kanadában folyamodott menekültstátuszért.