Krasznahorkai László 70

2024. január 7.

Néhány hozzászólás:

Ez a beszélgetés, nem csak a podctast két és fèl éves történetének, de azt hiszem Friderikusz Sándor szakmai munkásságának is egyik ékköve.

Amiből most - az első megtekintést követően - a félelmet felszámoló kíváncsiság gondolatàt viszem magammal.

Szívből gratulálok minden közreműködőnek, hálás köszönettel!

Kedves Sándor és László, ez volt számomra a legszebb és varázslatosabb beszélgetés. Igazi nagy betűs élmény! Köszönöm! Sokáig fog kísérni.

Hála van bennem, hogy a Friderikusz Podcastet csukott szemmel is bekapcsolhatom és hallgathatom, hogy mindig extrém magas minőséget kapok, Sándor intelligenciájának és profizmusának köszönhetően! Ez a beszélgetés többször újra hallgatós, minden másodperce figyelmet fenntartó, eszméletlen jó, köszönöm! …és igen, zsenialis ötlet, tessék megfordítani a közeljövőben kérdező és kérdezett szerepét is, alig várom! Izzik a két ember között a szellemi tér!

Óriási. 3 napja ezt hallgatom újra!és újra. És újra. De jó, hogy nem tetszett megölni magát, sem meghalni, mielőtt elérte ezt a bölcs kort. Apám lehetne, és de jó hogy még van kitől tanulni. Köszönöm

„Délre fogok menni. Ott azért rövidebb a tél. Bérbe veszek egy tanyát, közel valamelyik virágzó városhoz, és egész nap lógatom a lábam egy lavór meleg vízbe…

És megpróbálok mindent elfelejteni, csak egy lavór meleg víz esténként, és nem csinálni semmit, csak nézni, hogy telik a kurva élet…”

A beszélgetés egész ideje alatt az volt az érzésem, hogy ebből a beszelgetesből biztosan fogok idezni, használni fogom a saját beszelgeteseim során. Zsenialisan megfogalmazott gondolatokat hallottam! Szavakkal nem is tudom jól kifejezni, mennyire sokat adhat és jelenthet Krasznahorkai László szavai, meglátásai, életfilozófiája, a jelenlegi korszakot kiváló pontossággal látó, és a jővőre olyan jól és egyszerűen megfogamazott reményével, az emberi világ számára. Egyénként is és globálisan is. Köszönöm ezt a remek és sok-sok szempontból hasznos beszélgetést. Hatalmas örömet es felemelő érzést jelent ilyen értelmes emberekkel folytatott beszélgetést hallgatni, látni, mint a jelen intetjúban. A beszélgetés végéhez közeledve, az volt a kívánságom, hogy bárcsak még tovább folytatódna.... és, hogy ezt mindenkinek hallani kellene! MINDENKINEK!

Köszönöm kedves Friderikusz Sándor, hogy ez a beszélgetés létrejött és megismerhettem Krasznahorkai Lászlót.