a Szépírókat képviselő

BESZÁMOLÓ, VÉLEMÉNY, SZÉPÍRÓK

Nemrégiben részt vettem a Tokaji Írótábor egyik eseményén, ahol leginkább a Nemzeti Kulturális Alap működéséről és általánosságban a hazai kultúrafinanszírozás ügyéről beszélgettünk. A teljes műsor elérhető online, de mivel igen hosszúra nyúlt a diskurzus, így az alábbiakban kivonatosan közlöm azokat a hozzászólásokat, amiket a Szépírók Társasága képviseletében tettem. A végén pedig olvasható még néhány kiegészítés az azóta megjelent, friss, a kultúra területét érintő hírek alapján. Köszönöm, ha olvassátok!

AZ NKA-RÓL

- A Nemzeti Kulturális Alap kiemelt téma, hiszen minden magyarországi írószervezet, könyvkiadó, folyóirat számára egyablakos finanszírozási rendszert jelent, ami nem feltétlenül jó.

- A nemrég kirobbant botrány mellett, a szakmai kollégiumok működésével kapcsolatban is felmerültek komoly problémák, igazságtalanságok, visszaélések.

- Azt a helyzetet, hogy az NKA politikai-kulturális kifizetőhelyként működjön meg kell szüntetni, de magát az intézményt nem.

- A kollégiumi rendszert újra kell gondolni, leginkább a delegálás folyamatát, tehát, hogy kik ülnek ott, kik döntenek kikről és milyen szakmai szempontok alapján.

- Az első lépés szerintem az volna, hogy meg kell szüntetni az MMA és a miniszter delegáltjainak rendszerét, és úgy átalakítani a jelölési folyamatot, hogy szinte vagy teljesen kizárólag a szakmai szervezetek jelölhessenek tagokat a kollégiumokba.

A SZÉPÍRÓK ÉS A TÁRSSZERVEZETEK

- Beszélnünk kell a Szépírók Társasága és a többi írószervezet kapcsolatáról is. Az elmúlt tizenhat évben, amíg működött az előző rendszer, minden szervezet megválasztotta a maga túlélési stratégiáját. Volt amelyik nagyobb, volt amelyik kisebb távolságot tartott a kormányzattól.

- A Szépírók Társasága végig független szervezetként működött, és nyilván ennek az eredménye lett, hogy volt három olyan nehéz év, amikor a Nemzeti Kulturális Alap lényegében lenullázta a Szépírókat – az egyik évben nulla forintot kaptunk, a másik kettőben pedig annyit, ami nagyjából a túléléshez elég.

- És azt is ki kell mondani, hogy amikor ez megtörtént, akkor nem kifejezetten éreztük a szakmai szolidaritást, tehát a többi írószervezet nem sorakozott fel az ellen, hogy a kollégákkal ilyet meg lehet csinálni.

SZAKMAI KIEGYEZÉS, KÖZÖS ÉRDEKKÉPVISELET

- Ezen viszont túl kell lépni, nem a sértettség ideje van itt. Közös célunk, hogy egy olyan kollégiumi rendszert alakítsunk ki, és létrehozzunk egy olyan jelölési rendszert, ami kizárja annak a lehetőségét, hogy néhány bosszúálló kurátor bekerüljön, és lényegében felül tudja bírálni egy teljes szakmai kollégium döntését.

- Ha ezt meg tudjuk valósítani, és létre tudunk hozni egy olyan jelölési rendszert, ami folyamatosan korrigálja magát, akkor lesz egy működőképes NKA-nk, akkor lesz egy működőképes kultúrafinanszírozási rendszerünk.

- A kormányváltás után néhány héttel a Szépírók elkezdett dolgozni egy irodalmi javaslatcsomagon, amivel kapcsolatban megkerestük a társszervezeteket, egészen pontosan tízet, hogy egyeztessünk ennek tartalmáról.

- Meg kell szüntetni azt a káros gyakorlatot, hogy kikkel nem vagyunk hajlandóak együtt szerepelni egy listán egy olyan ügy mögött, amiben lényegében mindannyian egyetértünk. Az új helyzetben széles szakmai összefogásban kell képviselnünk a magyar irodalom ügyét a kormányzat előtt.

TAO ÉS MAGÁNFINANSZÍROZÁS

- Azt gondolom, hogy ha egy irodalmi, kulturális, civil szervezet komolyan veszi magát, akkor nem engedheti meg azt, hogy kizárólag állami forrásból létezzen. A Szépírók esetében ez volt a túlélés záloga az elmúlt három-négy évben.

- Tudjuk, hogy az állami támogatás bármelyik pillanatban megszűnhet. Tehát szükség van nemzetközi pályázatokban való részvételre, jelen kell lenni az európai kulturális színtéren is.

- Ezek mellett pedig szükség van egy harmadik bevételi forrásra is, magánmecentúrára. Ez lehet crowdfunding, ez lehet néhány tehetős magántámogató, de lehet a TAO-rendszer (társasági adó) megfelelő átalakítása és kiterjesztése az irodalmi-kulturális területre is.

MEGJEGYZÉS

- A beszélgetés során olyan emberek társaságában ültem, akik aktívan részt vettek az elmúlt időszak kultúrpolitikájának alakításában és a fent említett szakmai kollégiumok munkájában, döntéseiben is. Természetesen mindenkinek szükséges elszámolnia saját magával, és az irodalmi szervezetekben is feltétlenül el kell indulnia egy komoly önvizsgálati folyamatnak.

- A NER-ben kedvezményezett, vagy legalábbis előnyösebb pozícióban lévő, szervezeteknek végig kell gondolniuk, milyen szerepet képzelnek el maguknak az új rendszerben, milyen módon terveznek szembenézni a közelmúltjukkal, és hogyan magyarázzák majd a szakmai szolidaritás eddigi szinte teljes hiányát.

- A Szépírókban is zajlik annak elemzése, hogy részünkről mennyire volt megfelelő stratégia, hogy az elmúlt nagyjából tíz évben a függetlenség nevében lényegében a teljes szakmai izoláció, a társszervezetekkel való formális vagy informális kapcsolattartás elvetése mellett döntöttünk.

- A szembenézés folyamatát, a döntések kielemzését biztosan nagyban fogja segíteni az az interaktív térkép, amit nemrég tett elérhetővé a kormány, és amin pontosan nyomon követhető, hogy a civil szervezetek milyen állami támogatásban részesültek az elmúlt öt évben. Így legalább a számokkal tisztába kerülünk, és akkor innen folytathatjuk a párbeszédet és egy új, igazságos, szakmai alapon működő elosztási rendszer kidolgozását.

Czinki Ferenc

elnök

Szépírók Társasága