Szkárosi Endre

1952-2022

Költő, performanszművész, irodalomtörténész

1952-ben született Budapesten. 1977-ben végzett az ELTE magyar-olasz szakán. 1978-83 között a Mozgó Világ szerkesztőségében dolgozik, 1984-től a JATE-n (ma: Szegedi Tudományegyetem), 1994-től az ELTE Romanisztikai Intézetében tanít irodalmat és művelődéstörténetet. 2009-től az ELTE Irodalomtudományi Doktori Iskola programvezetője.

Mint költő a hetvenes évek elején kezdi pályáját, experimentális színházi munkát végez, irodalomtörténeti, kritikai és szépírásokat publikál. A nyolcvanas évektől mélyülnek el költői-művészi kutatásai: hangköltészeti, zenei, vizuális művészeti és performanszmunkái nemzetközileg ismertek, rendszeresen dolgozik zenekarokkal, főként a Konnektor, az angol Towering Inferno vagy a 90-es évektől a Spiritus Noister együttesekkel. Számos könyvet és egyéb kiadványt publikált, több hazai és nemzetközi költészeti-művészeti rendezvényt szervezett, rendszeresen vesz részt nemzetközi fesztiválokon. Az Artpool Művészetkutató Központ alapítványi kuratóriumának elnöke, a Mészöly Miklós Egyesület ügyvezető alelnöke. 2013-tól a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem doktori tanácsának külsős tagja, 2016-tól az Artisjus Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület vezetőségi tagja.

Kutatói tevékenysége középpontjában a modern magyar irodalom, az európai avantgárd kérdései, az experimentális költészet és intermediális művészet története és elmélete áll. E tárgykörökben kutatóként és előadóként rendszeresen vesz részt hazai és nemzetközi konferenciákon, tart előadásokat külföldi, elsősorban olasz egyetemeken, nagyszámú publikációja jelent meg itthon és külföldön.

Szkárosi Endre (Budapest, 1952. május 28. – 2022. március 22.) József Attila-díjas (2007) költő, intermediális művész, előadó, művészeti író, műfordító, kritikus, irodalomtörténész, az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyetemi tanára.

1977-ben végzett az ELTE magyar-olasz szakán. 1978 és 1983 között a Mozgó Világ szerkesztőségében, majd a Lapkiadó Vállalatnál dolgozott. 1984-től a JATE-n (ma: Szegedi Tudományegyetem), 1994-től az ELTE Romanisztikai Intézetében tanított irodalmat és művelődéstörténetet, az ELTE Olasz Tanszékének egyetemi tanára, az italianisztikai doktori program vezetője volt. 2018 és 2021 között a Szépírók Társaságának elnöki feladatait látta el.

Mint költő és intermédia-művész a hetvenes évek elején kezdte pályáját, experimentális színházi munkát végzett, kritikai és szépírásokat publikált.

1979-ben író és képzőművész barátaival egyik alapítója volt a Fölöspéldány irodalmi és művészeti csoportnak. 1984-ben megalapította a Szkárosi & Konnektor művészeti koncertszínházat. A nyolcvanas években mélyültek el költői-művészi kutatásai: hangköltészeti és zenei alkotásokat, valamint költői installációkat és vizuális költészeti munkákat készített, videó-műveket és performanszokat mutatott be. Számos könyvet, lemezt, katalógust, videómunkát publikált, több hazai és nemzetközi költészeti-művészeti fesztivált szervezett, rendszeresen vesz részt nemzetközi fesztiválokon.

(Források: ELTE online; Litera irodalmi portál; Wikipédia.)

A Fölöspéldány csoport 1979-ben alakult meg fiatal írókból és képzőművészekből. Egyike volt az első „új hullámos” művészeti társulásoknak Magyarországon. Mint a legtöbb „új hullámos” névválasztásban, a Fölöspéldányéban is a bürokrácia bája iránti fogékonyság és az ironikus katasztrofizmus szelleme érhető tetten: 1979-ben a csoport több tagja az Országos Széchényi Könyvtár úgynevezett Fölöspéldány Központjában dolgozott. (…) [A kötet] Meglehet, hogy első irodalmi lecsapódása annak a szemléletmódnak, amelyet a zenében „új hullámnak” és a képzőművészetben „új szenzibilitásnak” neveznek a 70-es évek vége óta. Épp ezért jellemző vonása a magánszférából, a magánemberi kapcsolatokból való kiindulás, a művészi utak, önértelmezések, életformák sokfélesége, az együttlét jóérzése, mely nem az irodalmi doktrínára felesküdött művészetmegváltók kollektív fanatizmusából, hanem az élet változatossága, sokrétűsége, a személyiség autonómiája mellett hitet tevőknek egymás iránti szeretetéből fakad. A nyilvános irodalmi koncertek lármájával szemben ez a füzet inkább valamilyen új irodalmi intimitás kialakítása felé mutat: nem antológia, nem külön erre az alkalomra írt művek tárháza, hanem egyszerűen néhány kitépett lap a Fölöspéldány valóságos életéből, mely nem válik szét irodalomra és nem-irodalomra. (…)

Bernáth(y) Sándor, Györe Balázs, El Kazovszkij, Kemenczky Judit, Kőbányai János, Szilágyi Ákos, Szkárosi Endre, Temesi Ferenc

(Forrás: a Parti Nagy Lajos által szerkesztett, „KÁ! KÁ! KÁ” című kötet fülszövege – részlet.)

Szkárosi Endre költészete a költői nyelv kiterjesztésének olyan gyakorlatát valósítja meg, amely a vizualitást, a performatív gesztusokat a nyelv természetéből és kifejezőerejéből következő szerves lehetőségként, létező struktúraként fogja fel.

[Forrás: Szkárosi Endre – VÉLETLENÜL nem jártam itt (válogatott és új versek, AmbrooBook, Győr, 2018) – részlet a kötet fülszövegéből.]

Művei

Könyvek:

IISMERETLEN MONOLÓGOK (verseskötet), Budapest, 1981, Szépirodalmi Könyvkiadó p.103

K! K! K! (A Fölöspéldány gyűjtése: Bernáthy S., El Kazovszkij, Györe B., Kemenczky J., Kőbányai J.,

Szilágyi Á., Szk. E., Temesi F.) Budapest, 1986, JAK-Magvető p. 183

SZELLŐZŐ MŰVEK (költészetművészeti könyvmunka Galántai Györggyel). Budapest, 1990, JAK- Magvető p. 150

MI AZ, HOGY AVANTGÁRD. Írások az avantgárd hagyománytörténetéből. Budapest, 2006, Magyar Műhely Könyvkiadó, p. 303

MERÜLŐ MONRÓ (költészetművészeti könyvmunka). Magyar Műhely Kiadó, 2007, p. 155

A FÉLRE-ÉRTELMEZETT FUTURIZMUS (szerk. és részben írta). Budapest, 2010. MTA

Irodalomtudományi Intézet, Helikon Irodalomtudományi Szemle 2010/4

EGY MÁSIK EMBER. Eszmélkedéstörténeti emlékirat. Budapest, 2011, Orpheusz Könyvkiadó p. 353

ONLINE BAROKK. Olasz költészet a 20. század második felében (szerk.: Sallay Géza -Szkárosi Endre), Budapest, Eötvös József Könyvkiadó, 2012p. 494

VERBOTERROR. Performanszköltemények. Magyar Műhely Kiadó, 2013 p. 93

AZ ÓLOMÉVEK KULTÚRÁJA ÉS UTÓÉLETE – A TERRORIZMUS AZ OLASZ MŰVÉSZETEKBEN ÉS IRODALOMBAN. Helikon Irodalomtudományi Szemle 2015/4

VÉLETLENÜL NEM JÁRTAM ITT. Válogatott és új versek, AmbrooBook, 2018, p. 169

ÉGZSÁK – Szkár Channel. Régi és új hangköltemények (2 cd-vel), AmbrooBook, 2020 p. 117

Hanghordozók:

TÁMAD A SZÉL / The Wind Rises (Márta Istvánnal és Bernáth(y) Sándorral), Budapest 1987, London, 1998

RÓZMARI (a Konnektorral), Budapest, 1990

HANGMÁNIA Ungheria-Italia (Enzo Minarellivel), Cento-Budapest, 1992

KADDISH (a Towering Inferno-val), London, Budapest, 1993, 1995, Virgin Records

TŰZFAL (a Konnektorral), Budapest, 1993, Bahia

SPIRITUS NOISTER (Kovács-Sőrés-Szkárosi), Budapest, 1994

NEMZETI ZAJZÁRVÁNYOK (a Spiritus Noister-ral), Budapest, 1996, Bahia

SZKÁROSICON (vol. 1, Bird Machine), Budapest, Bahia, 2002

Kurt Schwitters - Spiritus Noister: URSONATE KÉT ÉNEKHANGRA ÉS ZENEI KÖRNYEZETRE [Ursonate for 2 voices and musical environment] (a Spiritus Noisterral), Budapest, 2003, Hungaroton

SZKÁROSI & KONNEKTOR & BERNÁTH(Y), Budapest, 2004, A38

ÉGZSÁK – Szkár Channel. Régi és új hangköltemények (2 cd-vel), AmbrooBook, 2020 p. 117

Díjai

Kassák-díj (Párizs), 1986

Locus Signi díj, 1994

Stella della Solidarietà Italiana, 2004

József Attila-díj, 2007

Mészöly Miklós-díj, 2011

Magyar Érdemrend Tisztikeresztje, 2016

Kassák Lajos irodalmi díj (Budapest), 2017

International Literary Award of Novi Sad, 2019

Pro Urbe Budapest díj (posztumusz elismerés), 2022

Elérhetőségek

https://hu.wikipedia.org/wiki/Szk%C3%A1rosi_Endre