|
Szülinapi slam
Holnap mindenki ír nekem facebookon,
lesz sok hb-m meg boldog szülinapotom.
Holnap nem érek rá semmire, mert tizennyolcnak kell lennem.
Addig viszont még rózsaszín, krokodilos fogkrémet kell ennem,
meg sikítani, hogy a pelenka meg kezeslábas fölösleges,
kétórás barátságokat kötni a homokozóban,
parizerbe tekerni a túrórudit.
Négykézláb üldözni a kutyát és a heréjénél fogva rángatni elő az ágy alól,
aztán leszopogatni a vért, ha véletlenül mégis a macska volt,
felolvastatni a Gyűrűk Urát végig,
és már megint Samut játszani, mert a nővérem akar Frodó lenni,
és ő az erősebb.
Kimenni a parkba nagy szavakkal dobálózni, mert bent nincs hely,
és, ha elmúlik éjfél, elmúlik tizennyolc év.
Egy egész életnek tűnik, mivel ez volt az egész életem, és elég jól bírom.
Ha bírja Atlasz is, hát akkor pont én ne bírnám?
Mikor holnap mindenki ír nekem facebookon, lesz sok bsz-em, meg bokáig érő fülem.
A lényeg csak, hogy hepi börzdélj, és akkor hepi börzdélek én is.
Csak holnaptól öregszem, éjfélig még csak elérem a felnőtt-szintet,
Holnap nem törődhetek senkivel, mert akkor széttörődöm.
Holnap mások törődnek velem.
Holnap észreveszem a minimum harmadik ráncomat, és az első ráncomként fogom gyűlölni szívből.
Holnap horrorpornót nézek, mert olyat még nem csináltam soha.
Holnap mégsem nézek horrorpornót, mert minek csináljak olyat, amit nem akarok.
Holnap egyenrangúként sétáltatom a felnőtt kutyámat.
Holnap nem nekem kell kutyát sétáltatni.
Holnap ünnepelt leszek, magyarul celeb, holnapután meg már nem.
Holnap lesz tortám, és holnap pont leszarom, hogy hízlal.
Holnap végre le merek menni az aluljáróba, ahol kiskorúakat erőszakolnak.
Holnap a szomszéd bácsi csókolommal köszön, aminek nem örülök, se ma, se holnap.
Holnaptól szavazok. Ha lesz kire.
Holnaptól, ha egy kis fűvel a zsebemben elkapnak, nem Aszódra visznek, hanem Vácra.
Holnaptól szülői engedély nélkül mehetek abortuszra, és Horvátországba.
Holnaptól lehetek tanú. Mondjuk pedofília-ügyé, hamár áldozata holnaptól nem lehetek. Viszont holnaptól lehetek pedofil.
Holnaptól nem azt mondják rám, hogy kölyökzseni, hanem, hogy az ifjú költőnő.
Holnaptól szerepelhetek a playboyban, ha előtte kicsit felfújják a mellemet mert holnaptól már azt is lehet.
De nem, holnap sem iszom tequilát, mert sajnos attól valószínűleg holnap is hányok. Meg másnap is.
Holnaptól nem kaphatok gyerekbetegséget,legfeljebb felnőtt-kórt.
Holnaptól a stréberségem nem cuki, hanem csak simán ellenszenves.
Holnaptól érdekelni fognak a napi hírek és a boldogtalan középkorú nőkről szóló novellák.
Holnaptól jól tartom magam és még mindig milyen fiatalos vagyok.
Holnap mindenki ír nekem facebookon, lesz sok Alma együttes meg Halász Judit zeném,
Holnaptól arccal a víkendház lugasa, arccal a délutáni bridzs-partik, holnaptól arccal a halál felé.
Responsabilité
Vasárnap reggel van,
elindulunk a templomba hárman,
te meg én sietnénk,
de a gyerek félúton megáll.
Már látszik a torony.
Azt mondja, hogy otthonhagyta az istent,
forduljunk vissza.
Erre dühös leszek.
Megmutattuk a templomot messziről,
de az nem volt neki elég, erre most mégis megáll.
Betehette volna az istent könyvjelzőnek
a bibliába, amit a kezébeadtál, és akkor
nem felejthette volna el.
Ha dohányzik majd, furán fog lehamuzni.
Tanult szokás lesz,
amit nem tőled, hanem
valami Mestertől vett át,
attól, akit évekig keres, hogy aztán
látványos jelenetben a mesterévé fogadja.
Nem fogja beismerni, hogy
elég lett volna hozzád fordulnia.
Te magasabb templomot mutattál volna
neki, aminek a tornya tényleg az égig ér.
És megtanítottad volna a jazz szeretetére is,
amiben sok munka van.
Nekem nehéz volt elindulni
a misére, nehezebb, mint neked,
én először jövök,
a gyerek pedig már induláskor eldöntötte,
hogy sosem érkezik meg.
Felelősségteljesen és jól átgondolva
indult el mégis, én nem erőltettem.
És most mégis megállt,
és az isten nélkül nem megy tovább,
de vissza se fordul mégsem.
Visszaadja neked a bibliát,
de mégis veled megy, akárhova.
A misére egyedül érkezem meg,
de azért örülök, hogy eljöttem.
Újhold
Én pont odanéztem, mikor leesett.
Egy kicsit gurult még, de a
repedés végigért addigra,
így mikor megállt, szétesett.
Apró holddarabok lettek belőle,
gyerekek szórták, dobálták
egymásnak, holdvárakat építettek.
Elküldtelek, hogy szerezz
nekem egy nagyobb darabot,
de mikor odamentél, inkább
hagytad, hogy örökre várjak, és
te lettél az új Hold.
Nem hiba volt, amit elkövettél,
hanem gyilkosság.
Banksy
Érdekelsz, mert nem tudom, ki vagy.
Nem tudom, ki vagyok, ezért érdeklem magam.
Csak én érdeklem magam, meg te.
Én az anyám horcruxa vagyok, csak nem ölt, hogy megalkosson,
de ölne, hogy megmaradjak a horcruxának.
Ismerem a te horcruxaidat a falakról.
Szivecske-lufi száll fel az égbe.
Dehogyis az égbe, egy ház falára, és ott marad.
Addig száll, amíg le nem vakarják onnan.
Addig az utcán marad. Nem nagyon vakarják.
Az utca jó hely, és te teszed azzá. A te lufid.
A te lufid a mi lufink, az utca lufija.
De igazából a kislányé, aki a te kislányod, a mi kislányunk,
az utca kislánya, a lufi kislánya.
Ez az utca kislánya tudja mit csinál;
szereti a lufit, de elengedi, hogy banksy-darab lehessen
kettőjükből, és így értelemet ad maguknak.
There is always hope. Hopp. Gondoltad volna?
Aki nem keres sokat, az utcán az is találhat szerencsepénzt.
Én Kemény Zsófi vagyok, Wallenberg utcai lakos.
Én meg a Hajléktalan vagyok, utcai lakos.
Jó, de én Kemény Zsófi vagyok, mindenevő.
Én meg a Hajléktalan, és mindent megeszek.
Én Kemény Zsófi vagyok és egy Banksy-nek vetem a hátam.
Én a hajléktalan vagyok, és a szobám falát is Banksy díszíti.
A kortársam vagy a bajban is. Van egy közös korunk és ez felemelő.
Meghatsz a hatásoddal.
Nem engedelmeskedsz nekem, meg senkinek sem.
Engedd el azt a lufit, hagyd, hogy elszálljon, mert csak neked van hatalmad erre.
De úgy, hogy ne sírjon a kislány!
Kedves Banksy, 2026-ban találkozzunk, addigra kiderül,
hogy márka lettem én is, mint te, vagy hajléktalan.
Hogy lehet-e kapni hűtőmágnest az arcommal,
amit nem lesz pénzem megvenni, ha hajléktalan lettem mégis.
Meg hűtőm se lesz, de ha venni akarok egyet,
majd rakok egy Banksy-t a Parlamentre és eladom a Parlamentet,
hogy kinek kellene azt nem tudom.
Nekem. Megveszem magamtól a mágnesek jogdíjából,
aztán lakásavató bulit szervezek bele,
csak össze ne hányják, amúgyis elég megviselt szegény.
A bulin te leszel a díszvendég, csaképp nem tudom,
hogy ki is vagy, és nem tudja más sem.
Ha mégsem találkozunk, a meghívódat megtalálod valahol 2026-ban.
Leteszem a kislány és a lufi alá a virágágyásba,
megismered arról, hogy a boríték szájában lesz egy szál vörös rózsa.
Ajánlás
Szóval ott ázok majd hajléktalanként a földön plakátmagányba’.
Nem leszek híresebb, mint egy platánfamárka,
és ha jön egy effektívebb Big Bang, szivem,
akkor egy jó nagy repedés lesz a Banksymen.
|
