Tőzsér Árpád

1960-ban magyar-szlovák szakos tanári oklevelet szereztem Pozsonyban, később ugyanott, a Comenius Tudományegyetemen hosszú ideig (2002-ig) régi magyar irodalmat tanítottam, majd nyugdíjasként szerkesztő lettem (s máig az vagyok) a Madách-Posonium Könyvkiadóban.

Verset, irodalomkritikát, esszét egyaránt írok, a cseh, lengyel és szlovák irodalomból rendszeresem műfordítok.

Viszonylag (máris) hosszú életemben számos irodalmi díjjal is megtiszteltek.

Félreértés ne essék: a díjaimról távolról sem büszkeséggel számolok be, inkább szomorúan komikusnak tartom, hogy a társadalom és a szakma ilyen magasra értékel, s én mégis csak az vagyok, aki vagyok. Azaz a díjaknak, e „karácsonyfadíszeknek” a jelentőségében (a kép Orban Ottótól!) nem hiszek különösebben, hiszek viszont Umberto Eco egyik aperçujében, amely szerint a halál után igenis lehetséges egyfajta élet: valahol a világűr mélyén elképzelhető egy metafizikus tartomány, amelyet megélt életünk elemei, eszméink, szenvedélyeink, szellemi műveink alkotnak.

Én ennek a tartománynak dolgozom.

A húsz-egynéhány kötetemből csak a szívemnek kedvesebbeket sorolom föl:

• Mogorva csillag (versek; 1963)
• Az irodalom valósága (esszék, jegyzetek; 1970)
• Érintések (versek; 1972)
• Genezis (versek és esszék; 1979)
• Szavak barlangjában (tanulmányok; 1980)
• Adalékok a Nyolcadik színhez (versek; 1982)
• Régi költők (irodalomtörténeti tanulmányok; 1984)
• Lubomír Feldek: Virradat a ceruza körül (versfordítások, válogatás a szlovák költőktől; 1986)
• Történetek Mittel úrról (versek; 1989)
• Escorial Közép-Európában (tanulmányok; 1992)
• Pozsonyi Páholy (eszék; 1994)
• Mittelszolipszizmus (versek; 1995)
• Leviticus (versek; 1997)
• Vladimír Holan: Éjszaka Hamlettel (a cseh költő poémája magyarul; 2000)
• Finnegan halála (versek; 2001)
• Milétoszi kumisz (tanulmányok; 2004)
• Tanulmányok költőportrékhoz (versek; 2004)
• Faustus Prágában (drámai költemény; 2005),
• Léggyökerek (versek; 2006),
• Szent Antal disznaja (Naplók naplója; 2007).