Takács Zsuzsa

Fotó: Peti Péter       

1962-ben az ELTE spanyol-olasz szakán diplomázott. Még abban az évben férjhez megy. Egy ideig a havannai egyetem lektora, majd a budapesti Közgazdasági Egyetemen tanít spanyol nyelvet, diplomáciatörténetet, társadalomtudományi ismereteket. Két lánya van.

Nekik és a versírásnak szenteli életét. Első verseskötete, a Némajáték, 1970-ben jelent meg a Szépirodalmi kiadónál. Olasz, spanyol, katalán, francia, angol költőket fordított.

Keresztes Szent János Összes versét és válogatott prózáját

1992-ben adta ki az Európa kiadónál. Önéletrajzi prózáját a Holmi című folyóiratban és könyvben is publikálta.

2001-ben otthagyta egyetemi állását.

Fontosabb könyvei:

A búcsúzás részletei (versek, 1977)

Tükörfolyosó (versek, 1983)

Eltékozolt esélyem (versek, 1986)

Rejtjeles tábori lap (gyerekversek, 1987)

Sötét és fény kora (válogatott versek, Szépirodalmi, 1989)

Viszonyok könnye (versek, Jelenkor, 1992)

Tárgyak könnye (versek, 1994)

Utószó (válogatott és új versek, Jelenkor, 1996)

A bűnök számbavétele (vers és próza, Jelenkor, 1998)

A letakart óra (Magvető, 2001)

Üdvözlégy, utazás! (versek, Magvető, 2004) 

A megtévesztő külsejű vendég. Önéletrajzaim, (Magvető, 2007 Jaj a győztesnek!, Vigilia, Budapest,2008).

A test imádása. India, (Magvető,  2010).

Tiltott nyelv, (Magvető, 2013).