Szabó Szilárd

Gyerekkoromban főként rajzoltam és regényeket írtam. Életem első versét, egy szonettet, amely a Laiosz címet viselte és Oidipusz apjáról szólt, 1988. március 5-én költöttem. A rákövetkező pár évben, 1988 és 1993 között, amíg az ELTE bölcsészkarát végeztem – ahol rendszeresen látogattam Géher István, Lator László és Lengyel Péter írói műhelyeit –, viszonylag sokat írtam, a technika terén gyorsan fejlődtem, de mindössze fél tucat versemben és néhány töredékben sikerült megközelítenem azt a színvonalat, amelyet elvártam magamtól. Publikálásra akkoriban még egyáltalán nem gondoltam, és ezek a dolgaim később sem jelentek meg. 1993 és 1999 között szinte teljesen felhagytam a versírással; ekkor úgy éreztem, nincs mondanivalóm. Helyette verset, majd prózát fordítottam, kritikákat, tanulmányokat írtam; egyszóval irodalomtörténésznek készültem. 1998-99 táján írtam meg első bölcsészdoktori disszertációmat, amelyben saját költői fejlődésemről próbáltam számot adni, s emellett aprólékosan elemeztem az írástechnikámat. Ezt a munkámat az egyetem elutasította, s jóllehet Tandori Dezsőről írott kis könyvemmel később sikerült ledoktorálnom, az egyetemi világ attól fogva gyakorlatilag nem vesz tudomást rólam.
    1999-ben egy látomás során megjelent előttem annak a műnek a terve, amely később A gésa útja címet kapta. A következő három és fél évet e terv megvalósításának szenteltem. A gésa útja három részből álló, klasszikus stanzákban írott kis verses regény, ha úgy tetszik, eposztrilógia: egy olvasói vélemény szerint George Sand és Alfred de Musset óta a világirodalom legnagyobb szerelmi története. A művet 2003 nyarán fejeztem be, de a könyvkiadók közömbössége miatt csak 2006-ban sikerült megjelentetnem, saját tervezésű, szép és exkluzív kiadásban. Noha Tarján Tamás a Parnasszus című folyóirat körkérdésére adott válaszában a 2006-os év egyik legfontosabb könyvének nevezte, lényegében ismeretlen maradt; tudomásom szerint mindmáig egyetlen kritika sem jelent meg róla.
    Mindeközben a Holmi című folyóiratnak köszönhetően tovább folytattam műfordítói munkámat. 2004-ben Henry James A szőnyeg mintája című kisregényével, amelyhez Angyalosi Gergely írt előszót, szerény szakmai sikert arattam. A kritikaírással érdeklődés hiányában már régen fölhagytam; újabban inkább alkotói és fordítói műhelykérdésekről írok nagyobb esszéket és tanulmányokat. A gésa útja óta mindössze két rövidebb versem született, ám ezeket – szélsőségesnek mondott témájuk miatt – sehol nem sikerült publikálnom.    

Önálló kötetek

– Az Egyetlen töredékei. Tandori Dezső munkássága (tanulmányok). Tatabánya, Allée-füzetek, 2000.
– A gésa útja. Trilógia elő- és utóhanggal (verses regény). Budapest, Révai, 2006.

Fontosabb prózai írások (tanulmány, kritika, esszé, novella)
 
– Bevezetés Kemény István módszerébe (tanulmány). Jelenkor, 1996/6.
– A modernség fogalma Somlyó Györgynél (tanulmány). Orpheus 18, 1996. ősz-tél.
– Imre Flóra: Rejtőzve éltünk (kritika). Magyar Napló, 1996/11.
– A kastélyban (novella). Új Forrás, 1997/9.
– Bárdos László újabb versei (kritika). Új Forrás, 1998/3.
– A ház (novella). Új Forrás, 1998/6.
– Egy régi és egy új kritika Hazai Attila két könyvéről (kritika). Új Forrás, 1998/7.
– „Aki elveszti egészét, / megleli részeit”. Vázlat Tandori Dezső életművéről (tanulmány). Új Forrás, 1998/10.
– Juhász Ferenc metrikája és költészete a nyolcvanas-kilencvenes években (tanulmány). Új Forrás, 2000/8.
– Álmok, tervek, gondolatok (esszé). Art Limes Almanach, 2000.
– Edwin Arlington Robinson költészetéről (esszé). Confessio, 2006/4.
– Két híres angol vers Nagy László fordításában (tanulmány). Parnasszus, 2007. nyár.

Műfordítások

– Kisebb fordítások Stéphane Mallarmé, Wallace Stevens, Thomas Hardy, Robert Browning, Nathaniel Hawthorne, Edwin Arlington Robinson és Jorge Luis Borges műveiből. Metszet, 1993/1., 1993/3-4., Holmi, 1996/12., 1997/3., 2000/4., 2001/1., 2007/6., Art Limes Almanach, 1999., 2000., Confessio, 2006/4., 2007/1.
– Henry James: A Mester intelmei (kisregény, fordítás). Holmi, 2002/10-11-12.
– Henry James: A szőnyeg mintája (kisregény, fordítás, Angyalosi Gergely előszavával). Holmi, 2004/9.

Rólam szóló írás

– Neszmélyi Gábor: Észrevételek (tanulmány). Új Forrás 2000/2.