Évek óta részt vesz az Európai Elsőkönyvesek Fesztiváljának

megszervezésében a Budapesti Könyvfesztiválon. Az 1999-es frankfurti könyvvásár idején megszervezte a magyar lettre-szerzők bemutatkozását a frankfurti Literaturhausban, 3 költő 4 nyelven címen megjelentette Balla Zsófia, Parti Nagy Lajos és Kovács András Ferenc verseit, és irodalmi koncerteket szervezett a kötetek anyagából Párizs, Róma, Bécs mellett Berlinben és Stuttgartban is. Együttműködött a berlini Literarisches Colloquiummal és a Szász Irodalmi Akadémiával német írók magyarországi szereplései során.

Filozófia–magyar szakos tanár, eszmetörténész, 1969. augusztus 1. óta az ELTE oktatója az Állam és Jogtudományi Kar Filozófia Tanszékén. Az ELTE Bölcsészettudományi karán szerzett doktori fokozatot 1975-ben. A filozófiai tudomány kandidátusa címet A budapesti Lukács-kör és a heidelbergi Max Weber-kör című disszertációjával nyerte el 1984-ben.

Fő kutatási területe: eszmetörténet, a magyar és a német kultúrfilozófia érintkezése. Számos nemzetközi konferencián

vett részt és rendezett is ilyeneket itthon és külföldön.

Fontosabb publikációk

• A 20-as évek szovjet filozófiai vitáiról, Profil, 1977, – Dialektikusok és mechanisták, Világosság, 1984.4. 238-246.
•  (Fekete Évával) Lukács György ifjúkori levelezése, Magvető, 1981 (németül, franciául is)
• Georg Lukacs, Karl Mannheim und der Sonntagskreis, Sendler Verlag, Frankfurt, 1985 –
• (Vezér Erzsébettel) A vasárnapi kör, Gondolat, 1980
• Fülep Lajos két világháború közötti pályaképéhez, in: A magyar filozófiai gondolkodás a két világháború között, Kossuth, 1983, 159-198.
• Ernst Bloch and Georg Lukacs in Max Weber’s Heidelberg, in: Wolfgang J. Mommsen/ Jürgen Osterhammel (Eds), Max Weber and his Contemporaries, Allen and Unwin, London, 1987, 499-514. (németül, franciául, szerb-horvátul, japánul is)
• Max Weber und Georg Lukacs, in: Udo Bermbach/ Günther Trautmann (Hrsg), Georg Lukacs - Kultur, Politik, Ideologie, Westdeutscher Verlag, Opladen, 1986, 86-96. – Max Weber és Lukács György, Valóság, 1986. 12. 95-101.
• Emil Lask in Heidelberg oder Philosophie als Beruf in: Hubert Treiber und Karol Sauerland (Hrsg), Heidelberg im Schnittpunkt intellektueller Kreise, Opladen, Westdeutscher Verlag, 1995, 378-399.
• Adalékok a világnézeti paradigmaváltások történetéhez in: Lehetséges-e egyáltalán? Márkus Györgynek - tanítványai, Atlantisz, Budapest,1994, 241-260.
• Mannheim útja a kultúrfilozófiától a tudásszociológiáig in:  Karádi Éva (szerk.), Mannheim-tanulmányok. Írások Mannheim Károlytól és Mannheim Károlyról, Napvilág Kiadó, Budapest, 2003, 129-157.
• A magyar szellemtudományi iskola mint európai áramlatok elindítója és felvevője in: Békés Vera (szerk.): A kreativitás mintázatai. Magyar tudósok és intézmények a modernitás kihívásában, MTA Filozófia Intézet Recepció és kreativitás sorozat, Argumentum kiadó, Budapest, 2004, 73-93.