Minden műfajt kipróbált: írt riportokat, tárcákat, vezércikkeket, elemző írásokat. Több ízben kapott nívódíjat a kollégák szavazatai alapján. A MÚOSz Rózsa Ferenc díjjal, valamint Aranytoll díj kitüntetéssel ismerte el újságírói munkásságát.
1989-90-ben a Magyarország c. hetilap főszerkesztő-helyetteseként dolgozott. A rendszerváltás küszöbén érdekes szakmai lehetőséget kínáltak fel részére: 1990-ben alapító főszerkesztője lehetett a Tőzsde Kurír, majd a Bank és Tőzsde c. gazdasági-pénzügyi hetilapoknak. Ez a két orgánum volt az újjá szerveződő magyar pénzügyi élet friss, jelentős orgánuma. 1997-ben nyugdíjba vonult, azonban a következő évtől alapító főszerkesztője lett a Remény című, a magyar zsidó társadalmi, szellemi életet bemutató folyóiratnak, amelyet kiváló szerzőkkel, gazdag, színes tartalommal azóta is, mindmáig szerkeszt.
Benedek István Gábor 1979-88 között tanított az újságíró iskola gazdaságpolitikai szakán.
Újságírói munkájával párhuzamosan – vagy annak részeként – gyakran szerepelt a Magyar Rádióban, alapító szerkesztője volt a Hírháttér c. tv-műsornak, és mostanában is rendszeres vendége a Duna TV egyik-másik műsorának. Mintegy 40 televíziós dokumentumfilmet írt. Egy játékfilmjét (Holnapra a világ címmel, Fazekas Lajos rendezésében) a mozikban is bemutatták.
Közben novellákat, regényeket, rádióhangjátékokat is írt, valamint elkészítette egy kínai opera műfordítását, amelyet többször sugároztak a rádióban.
Első, Bródy Sándor rokonáról írt novellája 1986-ban jelent meg az Új Tükörben, azonnal nagy feltűnést keltve. 1987-ben a Boldog vesztegzár c. regénye látott napvilágot.
Írói pályáját az 1994-ben megjelent, átütő sikert hozó A komlósi Tóra c. novelláskötete indította el igazán. Négy magyar kiadás mellett szlovák nyelvű kiadása is megjelent, novelláinak többségét pedig Németországban, Izraelben, az Egyesült Államokban, Kanadában is publikálták. Címadó novellájának megfilmesítését Jancsó Miklós kötötte le. A Messiás című novellát a nemrég elhunyt René Gainville francia filmrendező és producer kívánta filmre vinni, a Szerecsen Pisti címűt pedig Siklósi Szilveszter rendező kívánja megfilmesíteni.
Brooklyn c. novelláskötetének egyik darabja, A zongora című, 1997-ben elnyerte „az év legjobb novellája” címet. Az elégett fénykép c. novellafűzére Magyarországon kívül Németországban is megjelent, és bemutatásra került a frankfurti nemzetközi könyvfesztiválon.
Nagy sikere volt, és két kiadást, valamint több utánnyomást is megért az Ez lett a vesztünk, mind a kettőnk veszte c. regénye, amely Újszászy István tábornok, Horthy kémfőnöke és Karády Katalin szerelmi történetét dolgozza fel. Karády Katalin az ő ajánlására kapta meg posztumusz életmentő tevékenységéért a Yad Vasém kitűntetést Izrael Államtól a Magyar Tudományos Akadémián rendezett ünnepség keretében. Egmont Break címmel 2001-ben napvilágot látott két filmre írt története: az egyik Beethovenről, a másik egy különös politikai-társadalmi vízióról szól. Öt lövés a történelemre c. tárca-kötete szintén érdekes, az adott kort is jellemző történeteket tartalmaz. A lovag napjai c. kötete Bródy Sándornak állít emléket, finom, lírai irodalmisággal.
Az utóbbi években BIG néhány vaskosabb, hosszabb lélegzetű regényt írt. A Harmadik háború c. könyve (Berta Pállal, 2005.) a nemzetközi terrorizmus témakörével foglalkozik. Dávid c. könyve (2005)az ókor nagy királyáról szól,  Varázs c. regénye (2007.) pedig Napóleon korában játszódik, és széles földrajzi és tematikai skálán íródott.
2009 decemberében jelent meg – illusztrálva -- a csodálatos bibliai alkotás, az Énekek éneke, amelynek új kiadása 2010 októberében látott napvilágot.  BIG a művet hexameterben fordította le. Artúr c. regényét szintén 2010-ben adták ki. 2011-ben jelent  meg a Bergeni keringő című novellás kötet (Vince Kiadó), majd 212-ben a Miskolc, Zsidó utca’46 című regény, Pelle János utószavával (K.u.K. Kiadó), 2014-ben az  Aranyhomok című regény (Tevan Alapítvány).

Benedek István Gábornak eddig 26 könyve jelent meg. Novelláinak többségét közölte a Holmi, a Mozgó Világ, a Remény c. folyóirat. Írásai olvashatók voltak a tel-avivi Új Kelet (amely az Ez lett a vesztünk… c. regényét is megjelentette folytatásokban), a New Yorki Figyelő, a torontói Menora, valamint szlovákiai, németországi, svájci lapok hasábjain. Tárcái megjelennek az Élet és Irodalomban, a Népszabadságban és a Népszavában.
Szülővárosának, Tótkomlósnak díszpolgára.