Szépírók Társasága

2011. évi díjjelölések (József Attila-, Balassa- és Márai-díjra)

A Társaság jelöltjei a 2012. évi díjakra

József Attila díjra (13 fő)

Fodor Ákos

Fogarassy Miklós

Gerevich András

Kőrössi P. József

Széky János

Sajó László

Szegedy-Maszák Mihály

Szilágyi Zsófia

Takáts József

Tarján Tamás

Ungváry Rudolf

Varga Mátyás

Vári György

Balassa Péter-díjra

Báthori Csaba

Márai Sándor-díjra

Aaron Blumm

Grecsó Krisztián

Györe Balázs

József Attila díjra javasolom:
Az utóbbi években Sebők Zoltán - kritikus, esztéta, több sikeres könyv szerzője, előbb Újvidéken, majd a 90-es évek óta a Kalligramnál jelentek meg a könyvei, a művészeti esszé terén az egyik legizgalmasabban gondolkodó Magyarországon.
Legutolsó könyve németül is megjelent, és a legjobb újságok is felfigyeltek rá. Tagja a Szépírók Társaságának.

Szegedy-Maszák Mihály - az indoklást feleslegesnek érzem.

Ungváry Rudolf - közéleti esszéi magasan kiemelkednek a magyar mezőnyből, ha megjelenik egy írása, azonnal felkelti magára a figyelmet. Előítéletmentessége példaként szuolgálhat miondannyiunk számára - a JA-díj nemcsak őt igazolná, hanem a gondolkodásmódját is, ami a jelenlegi magyar körülményeket figyelembe véve nagyon üdvös lenne.

Balassa Péter díj
Ugyancsak Sebőköt ajánlom magyar nyelvű esszéistaként, amennyiben nem kerül rá a JA-díjra javasoltak listájára.

Üdvözlettel: Földényi László

BALASSA PÉTER-DÍJRA javaslom Surányi Lászlót.

JÓZSEF ATTILA-DÍJRA javaslom
Fodor Ákost,
Fogarassy Miklóst,
Isztray Botondot,
Keszthelyi Rezsőt,
Kőrössi P. Józsefet,
Najmányi Lászlót,
Sebők Zoltánt,
Surányi Lászlót (amennyiben nem jelöljük Balassa Péter-díjra),
St.Auby Tamást,
Ungváry Rudolfot.

MŰFORDÍTÓI JÓZSEF ATTILA-DÍJRA Széky Jánost.

Miután tavaly ugyanőket javasoltam, rövid indoklásaimat az oldalon valamivel lejjebb, a 2010-es jelöléseknél találjátok.

Tábor Ádám

József Attila-díjra Gerold László irodalomtörténészt, -kritikust, színháztörténészt, szerkesztőt jelölöm fél évszázadon át folytatott irodalomkritikusi (első kritikája épp 1961-ben jelent meg), tanulmányírói, jelentős irodalomtörténészi tevékenységéért, de kiemelhetném akár sok évi folyóirat-szerkesztői gyakorlatát (főszerkesztője volt az újvidéki BTK Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéke Tanulmányok c. évkönyvének, Hungarológiai Közlemények c. tudományos folyóiratának, valamint a Hídnak), akár azt, hogy személyében a vajdasági magyar irodalom (kultúra) legfelkészültebb, Magyarországon is évtizedek óta folyamatosan publikáló színháztörténészét tisztelhetjük.

Ha jól számoltam, 1970 óta 17 kötete jelent meg: a 19. és 20. századi magyar irodalom történetének kérdéseivel foglalkozó tanulmányokat, esszéket és kritikákat, továbbá színház- és drámatörténeti tanulmányokat, színikritikákat, színházesszéket tartalmazó kötetek, de írt Drámakalauzt (1998), egyszemélyes szerzője az 1918—2000-ig terjedő időszakot felölelő Jugoszláviai magyar irodalmi lexikonnak (2001), amelynek most készül második, bővített kiadása, monográfiája jelent meg Gion Nándorról (2009), 2011-ben megjelent, Retro c. testes kötetében pedig a jugoszláviai/vajdasági magyar irodalomról 50 éven át írott kritikáinak válogatását gyűjtötte egybe.

Akár megjelent könyveinek számát, akár nagy ívű, átfogó koncepcióra épülő, összefoglaló jellegű köteteit vesszük számba, nyilvánvalóvá válik, hogy olyan életművel állunk szemben, amely a vajdasági és egyetemes magyar irodalomhoz való hozzájárulása okán méltán számíthat József Attila-díjra.

Harkai Vass Éva

Kedves barátaim,
sok jó jelöltem van, illetlenségnek tartanám mindet felsorolni. Ehelyett inkább egy fontos szempontot szeretnék a figyelmetekbe ajánlani: számos szerzőnk a szépírói és/vagy tudományos tevékenysége mellett jelentős műfordítói teljesítményeket is létrehozott. Azt javaslom, hogy fontoljátok meg ezt a szempontot is. Néhány név, a teljesség igénye nélkül: Bényei Tamás (angol szerzők), Csehy Zoltán (latinok), Gy. Horváth László (ezer dolog, de mindjárt ott a nagyszerű Macuo Basó-kötet), Havasi Attila (Trifladisznó – Nyugat-európai versek magyarul), Marc Martin (számos magyar szerző francia fordítója). Ők például szerepelnek az én listámon.

Üdvözlettel
Keresztesi József

Kedves Szépírók!
Itt küldöm a díjjelöléseimet.

Balassa-díjra: Halmai Tamást javaslom (kitűnő monográfiát írt Székely Magdáról)
Márai-díjra: Balla Zsófiát és Báthori Csabát (könyveikért, és a különleges verselemző sorozatért a Studió K színházban), továbbá Sárközi Mátyást (mindenekelőtt azért, ahogyan Sárközi Márta emlékét őrzi műveiben és nyilatkozataiban)
József Attila-díjra: Lukácsy Andrást (a Lex Gerenday című könyvért, amely egy polgárcsalád szociografikus értékű regénye), Tarján Tamást (érzékeny kritikáiért), E. Gábor Éva műfordítót (a második világháborút bemutató, megrázó regények fordításáért), Szénási Ferenc irodalomtörténészt (nagyszerű és élvezetes olasz irodalomtörténetéért), és Both Balázs fiatal költőt (amiért verseiben az Újhold hagyományát őrzi).
Szerettem volna Kossuth-díjra javasolni Kántor Pétert és Vasadi Pétert, Sumonyi Zoltánt, különös tekintettel
bibliai versfeldolgozásaira, amelyeket a Kaláka szólistái nagy sikerrel adnak elő. de mivel erre nincs most mód, kérnék nekik egy második J.A.-díjat.

Üdvözlettel
Gergely Ágnes

Balassa Péter-díjra jelölöm: KELECSÉNYI Lászlót. (Irodalmi és filmes szakterületen megjelentetett nívós tanulmányköteteiért, publicisztikájáért .)
Márai-díjra: JÓDAL Kálmán újvidéki írót. (Jódal Kálmán semmilyen írói tömörüléshez nem kívánt eddig csatlakozni, így a Szépírók Társaságának sem tagja. Mégis őt jelölöm, mert a 2010 végén megjelent Agressiva c. kötetét nagyon jelentősnek tartom.)
József Attila-díjra a jelöltjeim:
ANDRASSEW Iván
BABARCZY Eszter
GYUKICS Gábor
JÓNÁS Tamás
PÁVAI PATAK Márta
(Andrassew Ivánt és Babarczy Esztert mind a szépirodalmi műveikért, mind a médiában közzétett írásaikért. Gyukics Gábor a költői és műfordítói munkássága mellett mindig szakít időt az irodalomszervezői munkára, izgalmas művészeti eseményekben való tevékeny részvételre. Jónás Tamás egy megnyerően öntörvényű költő. Pávai Patak Márta irodalmi jelenlétének egyformán fontos része a műfordítás és a könyvkiadói kockázatvállalás.)

Kapecz Zsuzsa

Kedves Csaplár Vilmos! Ujonc vagyok a Társaságban, nem ismerem azt a formát, amivel a díjakra ajánlásokat szokták megfogalmazni. Ennek ellenére József Attila díjra ajánlom Benedek István Gábort, aki jövőre lesz hetvenöt éves, és sajátos zsidó történeteivel érdekes színfoltja az irodalomnak. Írásai mind művelődéstörténeti mind irodalmi szempontból figyelemre méltóak. Abban a reményben, hogy a díjra mások is érdemesnek tartják.

üdvözlettel Fenákel Judit

Tisztelt Szépírók Társasága! Kedves Csaplár Vilmos!
Márai-díjra ajánlom Handi Péter Ausztráliában (Melbourne) élő költőt. Rendszeresen jelennek meg költeményei az Élet és Irodalom, valamint a Liget c. folyóirat hasábjain. Gyönyörű metaforái, humánus szemléletmódja értékes életművet tükröznek. Jól ötvözi magyarságát az ausztrál táj és életmód ábrázolásával.
József Attila-díjra Bárdos Pál írót, dramaturgot javasolom. Novellái, regényei, egész irodalmi tevékenysége alapján, úgy gondolom, érdemes az elismerésre.

Tisztelettel:
Benedek István Gábor

Kedves Piroska/Vili,
lehet-e (kell-e!) nem tagot javasolni a különböző díjakra? (Szerintem nem.) Azért kérdem, mert valaki javasolta Maszákot. Evvel kapcsolatos, hogy aki már kapott egy magasabb rangú díjat (Kossuth/Széchenyi), azt nem kéne jelölni egy alacsonyabbra. Föltennétek ezt a honlapra?

Üdv, B. Bandi

2010. évi díjjelölések (József Attila-, Balassa- és Márai-díjra)

Kedves Kollégák!

BALASSA PÉTER-DÍJRA JAVASLOM
Surányi Lászlót
Kivételes – a filózófiát, irodalmat, művészettörténetet, matematikát, tudománytörténetet, zenét és zeneesztétikát – egyaránt felölelő műveltséganyagát következetes és eredeti gondolatvezetésú tanulmányokban mozgósító teoretikus, esztéta. Bálint Endre fotomontázsaitól Schönberg Mózes és Áron c. operájának elemzésén át Koncz István költészetéig számos remek esszét publikált folyóiratokban. A nyitott magyar értelmiségi réteg, azon belül különösen a fiatalabb korosztályok körében nagy érdeklődéssel fogadott két önálló könyvében – Metaaxiomatikai problémák (Typotex, 1992), Megszólít vagy elvarázsol? (A zene szelleméről) (Typotex, 2008) – a matematika és a zeneelmélet határkérdéseit vizsgálja dialógusfilozófiai alapállásból.

MŰFORDÍTÓI JÓZSEF ATTILA-DÍJRA JAVASLOM:
Széky Jánost
Thomas Pynchon két szinte lefordíthatatlan regényének rendkívül alapos, bravúros, sőt, konzseniális fordításáért. A 49-es tétel kiáltása c., két kiadásban is megjelent kisregény után Pynchon korszakos jelentőségű főművének, a tavaly megjelent, az irodalmi sikerlistákat hónapokig vezető Súlyszivárványnak a magyarítása az utóbbi évtized egyik legnagyobb műfordítói teljesítménye.

JÓZSEF ATTILA DÍJRA JAVASLOM
Fodor Ákost
Régóta pályán lévő, számos kötettel rendelkező, ma is rendszeresen író-publikáló remek költő, a mindig meglepő, szellemes és elgondolkodtató gnómák, paradox egy- és háromsorosok, rövidversek következetes mestere.
Isztray Botondot
Elsőrangú avantgard prózaíró. Már a hatvanas években beválogatták egy írását a Kezdet c. kéziratos antológiába. Műhelyébe húzódó magányos alkat. A befalazott c. elbeszélése a nyolcvanas években a Lélegzet, a Robinson című a Kozmosz Kutyabajok c. antologiájában jelent meg, és kifejezetten jó kritikai fogadtatásra talált. Önálló prózakötetei: A befalazott (Typotex, 1993), Völgyút (1995), Mozdulatlan vándorlás (2004), Éjszakai munkák (Napkút, 2007).
Fogarassy Miklóst
Kiváló minőségérzékű, íráskészségű, gondolatszövésű ismert kritikus, esztéta, tanulmányíró. Négy évtizede ír, publikál a modern magyar és külföldi irodalom, a régebbi és újabb képzőművészet témakörében. Mészöly, Tandori és más modern magyar írók kiváló szakértője.
Keszthelyi Rezsőt
A múlt század második felének világlírájában meghatározó atonális, tördelt, introvertált poétikai vonulat egyik legelső és legjobb magyar reprezentánsa. A személyes és ezoterikus hangvételű, teljesen egyéni stílusban alkotó, 78 esztendős sokkötetes magyar költő még semmilyen(!) irodalmi elismerésben nem részesült. Idén Kossuth-Díjra javasoljuk, de a biztonság kedvéért nem árt, ha –tavalyhoz hasonlóan – azért József Attila-Díjra is.
Kőrössi P. Józsefet
Olykor a szikárságig fanyar, gondolatgazdag, saját belső ritmusú és hangú lírát művelő nagyszerű költő, akit az utóbbi évtizedekben ritkább publikációi miatt – jogtalanul - csak irodalomszervezőként és kiadóként tartott számon az irodalmi szakma.
Najmányi Lászlót
A hetvenes évek magyar újavantgardjának egyik ragyogó tehetségű reprezentatív írója. Virtuóz, fekete humorral és gondolati valamint nyelvi ötletességgel telített, intellektuálisan és politikailag egyaránt merész szövegek alkotója. A hetvenes évek elején az Eső a szilfák levelén c. prózaantológiában indult, de hamarosan publikációs tilalommal sújtották. 1970-78 közt abszurd prózai szövegeket és verseket, saját társulata, a híres Kovács István Studió által előadott darabokat, filmforgatókönyveket, a Spions nevű első magyar punk-zenekarban irodalmi igényű dalszövegeket írt, amelyek korlátozott nyilvánosságot kaphattak csak. Emigrációja alatt, majd a kilencvenes években történt részleges hazatérése óta (Bp-en és N.Y-ban felváltva él) több színdarab és hangjáték szerzője. Az utóbbi három évben két könyve jelent meg (Downtown blues, Yippie!). 63 éves, ugyancsak semmilyen irodalmi elismerésben nem részesült eddig. Honlapja
Sebők Zoltánt
Az utolsó félszázad avantgardját magyarul legautentikusabban interpretáló, originális, friss szemléletű esszéíró. A modern művészet, kultúra és filozófia kérdéseit vizsgáló kiváló esszéistának számos – részint vajdasági, nagyobbrészt magyarországi – kiadású kötete jelent meg.
Surányi Lászlót
Részletes indoklásom l. a Balassa Péter-Díjnál.
St.Auby Tamást
Számos művészeti ág magas színvonalú radikálisan eredeti alkotója, íróként is elsőrangú. Eredeti, fontos, pontos, paradox, kifejező, árnyalatokban is gazdag és átütő erejű szövegek szerzője. Négy és fél évtizedes életműve – korai ezoterikus, valamivel későbbi pop-art, konceptuális és képversei, happening-szövegei, Kentaur c. filmjének dialógusai, a nyolcvanas évek óta írt, sebészi pontosságú művészi esszéi – Erdély Miklós életműve mellett magyarul a legteljesebb következetességel és a legmagasabb színvonalon képviselik az egyszerre metafizikai és korkritikai szemléletű 20. századi neoavantgárd írásmódot. Vö. Szógettó, Levelek (szamizdat, Papp Tamás kiadásában), Kentaur stb.
Ungváry Rudolfot
A hetvenhárom éves mesteri és eredeti prózaíró elbeszéléseit, dokumentumregényét és esszéit a személyesség, a lélektani hitelesség, a történelmi szempontú nézőpont és ábrázolásmód valamint az avantgard szövegformálás karakterizálja. Elbeszélései mélyről feltörő energiákkal, tudatos építkezéssel, a tömör realizmust váratlan vágásokkal és kollázs-elemekkel váltogatva nagy intenzitást, kivételes művészi erőt és hatást érnek el. Elbeszéléskötete: A gépfegyver szálkeresztje (Holnap, 1991).

Tábor Ádám

Tisztelt Szépírók,

jelöltem Balassa Péter-díjra azonos, mint pár hete a Széchenyire (idemásolom akkori indoklásom): SZILI József (1929) az irodalomtudományok doktora, a Miskolci Egyetem professor emeritusa, a 19–20. századi irodalomtörténet kutatója. A 19. századi lírát egészen új, valóban dekonstrukciós módszerekkel megközelítő tanulmánykötetei (melyek köz-ismerete egészen feldobná kortárs irodalmunkat is), az Arany hogy istenül. Az Arany-líra posztmodernsége (Argumentum, 1996) és a „Légy, ha birsz, te »világköltő«…” (Balassi, 1998) mellett kiemelten fontosak interkulturális vizsgálatai (A poétikai műnemek interkulturális elmélete, Akadémiai, 1996; Irodalomtudat-hasadás — Az irodalom interkulturális elmélete, Balassi, 2005). Ezeken kívül még három önálló kötet, másfélszáz tanulmány és egyéb közlemény, valamint számos szak- és műfordítás köthető nevéhez, köztük például a Wellek–Warren-féle Az irodalom elmélete, A kritika anatómiája Northrop Frytól, illetve Susan Sontag A vulkán szerelmese vagy Burroughs Meztelen ebédje mellett a The Waste Land új fordítása is. (Műveinek jegyzéke megtalálható itt.

k.kabai lóránt

Balassa Péter-díjra javaslom Szili Józsefet. Elfogult is vagyok, mert jártam az óráira, egyébként jelen oldalon más már utalt elképesztő munkásságára – gondolom, ő is járt az óráira.

József Attila-díjra javaslom Havasi Attilát.

A szakma kevéssé ismeri, de vadkamasz leányom osztálytársaival együtt betegre vihogta magát formai csiszoltságot könnyed létmodellező horrorral szintetizáló versein (kötetek: Manócska meghal, 1001 magányos rinocérosz). Jelentős és ígéretes műfordító – több középkoros versantológiában rengeteg munkája jelent meg; fordításkötete a Trifladisznó. Viszonylag észrevétlen szerző – nem törődik kapcsolatépítéssel, nem népszerűsíti magát egyesületi tagsággal és mások jelölésével.

Horváth Viktor

Fabó Kingát (Anesztézia, Kozmosz 1988, Ellenfülbevaló, Magvető 1994) és Balogh Attilát (Lendítem lábamat, Szépirodalmi Könyvkiadó, 1980, József Attila a peep-showban, Filum 1997) jelölöm József Attila-díjra. Egyikük sem tartozik a könnyen érvényesülő és érvényesülésük érdekében minden követ megmozgató költők közé. Stílusuk felismerhetően egyedi. A koruk sem indok, hiszen egyértelmű, hogy már 20-25 évvel ezelőtt meg kellett volna kapniuk a József Attila-díjat.

Gyukics Gábor

Az első fordulóban jelöltem Bíró Józsefet József Attila-díjra. Most megerősíteném a jelölést, és indokolnám is néhány mondattal. Bíró József pályája többször indult, többször hallgattatták el a három T korszakában. Formalistának, anarchistának, és minden üldözendő -istának tartották, pusztán azért, mert már akkor azokkal a sajátos művészi eszközökkel dolgozott, amelyekkel ma világszerte sikereit aratja.Melyek ezek? A rövid, csattanós performansz, a szerző előadásában; a keleti költészet ismerete és hazai meghonosítása (több haiku-kötete van), egy sajátos versírói-tördelői módszer, amivel a szöveg többféle olvsati lehetőségét teremti meg - mindez jóval a mai posztmodern kísérletek előtt.

A rövid műfajokat kedveli, képes a tömör fogalmazásra.Ezek azonban költészetének még csak a formai elemei. Tartalmilag egy szociálisan erősen érzékeny, mindenféle alávetettség, nyomor, fájdalom ellen tiltakozó prófétálás. Apró epizódnak tűnhet, de szükségesnek látom megemlíteni, hogy évek óta Bíró József az egyetlen, aki verssel emlékezik és tiltakozik Hiroshima és Nagasaki elpusztítása ellen. Erős igazságérzéke megóvja mindenféle megalkuvástól,de még véleményének elhallgatásától is. Az egyik, róla írott tanulmányomnak ez a címe: Humanista, szintetizáló modernség. Azt hiszem, ennél jobb ajánló levelet nem tudok ma sem írni.

Szeretném Payer Imrét József Attila díjra ajánlani.Első kötete óta figyelem, többször írtam is róla: különös, egyéni hang a magyar lírában: az abszolut aktuális tartalmakat - lett légyenek közéletiek vagy magántermészetűek - , fantasztikus formakultúrával szólaltatja meg, birtokában van a teljes klasszikai verselésnek éppúgy,mint a nyugateurópai formáknak. Az általam vezetett Nagy Lajos Alapítvány pályadíjnyertese volt 2000-ben, az Aquincumi Költőversenyeknek ismételten díjazottja.Különlegessége még a verseinek, hogy hatalmas nyelvfilozófiai, költészetelméleti témákra is érzékenyen reagál: műveltségét nemcsak a ph-fokozat elnyerése, megvédése bizonyítja, hanem kritikai, esszéírói tevékenysége is.Irodalomszervezőnek is kiváló: az általa vezetett Apacuka klub remek ötlet és megvalósulás, ugyanígy tevékeny részt vállal a Kelemen kör működtetésében. Több kötete jelent meg az első óta: felkarolta őt a Parnasszus könyvek is.Tevékensége és magas művészi megnyilvánulása okán véleményem szerint megérett a József Attila díjra.

József Attila-díjra szeretném ajánlani G.István Lászlót, gondolat- és formagazdag verseit régóta figyelem, írtam is róluk. Jelölném még Lázár Balázst, HavasiAttilát - utóbbit kedves humora és formabiztonsága miatt, műfordításai is remekek.

Márai díjra javasoloma most 90 éves Nemes Lászlót,akinek sok kiváló regénye mellett idén, a születésnapjára jelent meg egész életét felölelő önéletrajzi regénye, amely Európa történelmét mutatja be egy életrajz szűrőján. Legutóbbi novelláskötete, az És a Duna csak folyt kitűnő,friss novellákat tartalmaz. Márai díjra jelölöm még Kabdebó Tamást a Pannon Tükör kiadásában megjelent remek kötetéért (75 novellák, elbeszélések) Végül Márai díjra jelölöm Polgár Ernőt szépirodalmi, művelődéstörténeti műveiért, A könyv utóélete című sorozatban folytatott szervető tevékenységéért és a legfrissebben megjelent, rendhagyó műfajú kötetéért (Zsidók, kotródjatok!), mely a máig égető identitáskérdést igyekszik a maga számára - ha már általánosan lehetetlen - megoldani, a legkülönfélébb műfajú szövegekkel (szépirodalom, levél, napló, sajtóidézet)

Szepes Erika

Az alábbi díjakra a következő kitűnő kollégákat szavazom, ill. javaslom:

1. Márai-díjra
- Tolnai Ottó
- György Péter
2. Balassa Péter-díjra
- Jeles András (filmes és további esszéi, tanulmányai okán, nemcsak azért mert kiadóm (a Kijárat) adott ki néhányat könyveiből, de sajnos a befejezetlen , meg nem jelent Balassa-Jeles párbeszéd-esszé kötet miatt is méltónak gondolom Jelest erre a díjra.
3. József Attila díjra
- Takáts József
- Vári György
- Sebők Zoltán

Üdvözlettel és köszönettel:
Pálinkás György

Jelöléseim:
Márai-díjra javaslom feltétlenül Széky János, a kitűnő fordítót és publicistát. Mindig fontos dolgokban hallatja a szavát.
Ugyancsak Márai-díjra javaslom az Ausztriában élő Buda György műfordítót, nagyszerű német szövegeket készít, esszéiben kényes témákat is feldolgoz.
Balassa Péter-díjra javaslom a markáns tehetségű fiatal kritikust, Krupp Józsefet, műveltsége, tájékozottsága rendkívüli, doktori disszertációja Németországban is megjelent.
Ugyancsak Balassa-díjra javaslom Halmai Tamás költőt, esszéistát, kritikust, esszéiben és kritikáiban is érezni a költő erejét.
József Attila-díjra javaslom Szepes Erika novellistát, erős, jó elbeszéléseket ír, amellett ritka szakmája van: prozódia-szakértő. Ezt a díjat már régen kiérdemelte.
József Attila-díjra javaslom a Sopronban élő fiatal Both Balázst. Két verseskönyve jelent meg, figyelemreméltó költői személyiség, hangja az Újholdhoz kötődik.

Mindenkit szeretettel üdvözlök
Gergely Ágnes

Javaslataim József Attila-díjra eddigi munkásságukért: Gerevich András, Kelecsényi László, Payer Imre

Polgár Ernő

József Attila díjra javasolom:

Az utóbbi években Sebők Zoltán - kritikus, esztéta, több sikeres könyv szerzője, előbb Újvidéken, majd a 90-es évek óta a Kalligramnál jelentek meg a könyvei, a művészeti esszé terén az egyik legizgalmasabban gondolkodó Magyarországon. Legutolsó könyve németül is megjelent, és a legjobb újságok is felfigyeltek rá. Tagja a Szépírók Társaságának.
Szegedy-Maszák Mihály - az indoklást feleslegesnek érzem.
Ungváry Rudolf - közéleti esszéi magasan kiemelkednek a magyar mezőnyből, ha megjelenik egy írása, azonnal felkelti magára a figyelmet. Előítéletmentessége példaként szuolgálhat miondannyiunk számára - a JA-díj nemcsak őt igazolná, hanem a gondolkodásmódját is, ami a jelenlegi magyar körülményeket figyelembe véve nagyon üdvös lenne.

Balassa Péter díj
Ugyancsak Sebőköt ajánlom magyr nyelvű esszéistaként, amennyiben nem kerül rá a JA-díjra javasoltak listájára.

Üdvözlettel:
Földényi László

Kedves Barátaim,

a Balassa-díjra mindenképpen SŐRÉS ZSOLTOT ajánlom, aki - elsősorban zenei - művészeti írásaival nagyon sokat tett a kortárs zenei folyamatok bemutatásáért és értelmezéséért, vagy másfél évtizede jelennek meg e tárgyban írásai, többek között a Magyar Műhelyben, a Helikonban, a Parallelben, zenei tanulmánygyűjteményekben. Egyébként költői tevékenysége is figyelemreméltó - plusz a Helikon szerkesztőjeként szintén évek óta tesz sokat a kortárs irodalom és művészet elméleti, poétikai, történeti tendenciáinak megismertetéséért és értelmezéséért.
Mindenképpen rászolgált az elismerésre.

József Attila-díjra FARKAS ZSOLTOT javaslom, aki kritikai esszéivel, tanulmányaival sokat tett azért, hogy a kortárs irodalom és a hozzá kapcsolódó kritikai gondolkodás folyamatait egy értékalapú, olykor szükségképpen tekintélyellenes, elméletileg pedig igényes szintén mérlegelje az irodalmi élet. Az apologetikus vagy konfliktuskerülő kritikai gyakorlat nyomasztó túlsúlyával szemben helye van ennek a szemléletnek, amit bátorítani feltétlenül szükséges - most például ezzel a díjjal.

Márai-díjra PODMANICZKY SZILÁRDOT javaslom, aki sajátos, személyre szabott műfajokat alakított ki írói gyakorlatában, a kortárs magyar kispróza egyik legeredetibb képviselője, egyben olyan író, aki szerkesztői törekvéseivel is az irodalmi élet javát szolgálja.

Üdvözlettel
Szkárosi Endre

JELÖLÉS MÁRAI SÁNDOR DÍJRA
(külföldön élő magyar író kategória)

Márai Sándor díjra jelölöm GÖMÖRI GYÖRGY Londonban élő költőt, műfordítót, irodalomtörténészt.
Gömöri György pályája a szó minden értelmében rendhagyó. 1956-ban az október 23-i tüntetés egyik kezdeményezője, majd szervezője. A forradalom napjaiban az Egyetemi Ifjúság c. napilap szerkesztője, ezért menekülni kénytelen. Félbeszakított tanulmányait az oxfordi egyetemen fejezi be, majd amerikai egyetemeken oktat magyar és lengyel irodalmat. Három évtizedig a cambridge-i egyetemen a lengyel irodalom professzora.
Gömöri most ötvenedik könyvénél tart. Tizenkét verskötete jelent meg magyarul. Anyanyelvén kívül angolul és lengyelül is publikál verseket, tanulmányokat és műfordításokat, illetve lengyelből magyarra fordít. Oroszból Borisz Paszternák verseit fordította magyarra, Oszip Mangyelstamról angol nyelven adott ki fordítás- és esszékötetet.
Az angol és amerikai olvasókkal, Kabdebo Tamás mellett ő ismertette meg a legtöbb huszadik századi magyar költőt: József Attilát, Radnóti Miklóst, Nagy Lászlót, Weöres Sándort, Pilinszky Jánost és Petri Györgyöt önálló kötetekben és antológiákban.
Szinte példátlan angol nyelvterületen, hogy Radnóti Gömöri által fordított verseinek második kiadása 2009-ben elfogyott! Legutóbbi fegyvertényei közé sorolandó, hogy a Times Literary Supplement szeptember 24-i számában Vas Istvánról írt versét közölték.
Gömöri György a Szépírók Társaságának tagja. Úgy vélem a Társaság kötelessége, hogy hat évtizedes munkájának hazai elismerését elősegítse.

Márton László

A 2011-es József Attila- és Márai-díjakra a következőket jelölöm: 

József Attila-díjra: Német Zoltánt, akit meghökkentó rendszerező képessége, műérzékenysége, tudása, olvasottsága, tájékozottsága, munkabírása okán a hetvenes években született irodalomkritikusaink egyik legmarkánsabbikának tartok; 

Márai Sándor-díjra: Grendel Lajost, akinek életművét én változatlanul a mai magyar próza kimagasló teljesítményének látom, s aki újabban New Hont-regényeivel, pontosabban a Mikszáthból, Krúdyból és Cortázarból szintetizált, egyszerre realitás-, álom- és fantasztikum-érzékeny elbeszélő nyelvével jelent szinte egyszemélyes iskolát és sajátos archimédeszi pontot az elbizonytalanodó magyar prózában. A 2010-ben megjelent A modern magyar irodalom története pedig úgy etalon, hogy megmutatja: a „magyar irodalom történetei“ féle út járhatatlan. Akinek a különféle magyar irodalmi hagyományokat illetően különvéleménye van, az ne heterogén, új Spenót-monstrumokban mutassa ezt föl, hanem oldja meg vízióját tisztességel, különbejáratú, egyszemélyes irodalomtörténetként.

Tőzsér Árpád

Polgár Ernőt javaslom Márai díjra, mert művei legjavában a Márai által ábrázolt polgárság egy fontos szegmensének 20. századi sorsát követi nyomon.

Dalos György

Javaslom – mint tavaly – mind, egyszerre, ebben a sorrendben, no comment. Föltehetitek a honlapra.
JÓZSEF ATTILA: Szentjóby Tamás, Farkas Zsolt, Ungváry Rudolf, Kőrössi P. József, Bódis Kriszta, Fogarassy Miklós, Bujdosó Alpár, Ágoston Zoltán, Horváth Iván, Najmányi László, Szerbhorváth György
MÁRAI: Szilasi László, Lovas Ildikó, Vámos Miklós
BALASSA: Mészáros Sándor

Kukorelly Endre

Kevesen tettek annyit az élő költészet feltámasztása és új dimenziókkal gazdagítása érdekében, mint az elmúlt fél évszázad során St. Auby Tamás és Ladik Katalin, ezért őket jelölöm a József Attila díjra.

Najmányi László

JELÖLÉSEIM:
Márai-díj:

Györe Balázs, Gömöri György , Vámos Miklós
József Attila-díj:

Balázs Imre József , Bozsik Péter, Fabó Kinga, Ficsku Pál, Gyukics Gábor, Kerékgyártó István, Körössi P. József , Németh Zoltán, Selyem Zsuzsa, Szabó Stein Imre, Bartos Erika (gyerekirodalom), Papp Annamária (a magyar írók román nyelvű fordításaiért)

Kéri Piroska

2009. évi József Attila-díjjelölések

Forgács Zsuzsa Bruria jelöltjei a József Attila-díjra: Balázs Attila, Rapai Ágnes, Karádi Éva

Két, azaz kettő név jut eszembe, mind a kettőnek időtlen idők óta esedékes a József Attila-díj, a rejtély titka miért nem kapták meg eddig, de nem is akarok ezen tovább lelkizni, a nevek önmagukért beszélnek:
Balázs Attila és Rapai Ágnes.
Van egy harmadik jelöltem is, bár kissé más okból, mint az előző kettő.
Mindannyian tudjuk, milyen fontos az irodalomszervezés, milyen fontos, hogy valakik terepet tegyenek a költők és írók popója alá. Karádi Éva, a Magyar Lettre főszerkesztője felmérhetetlenül sokat tett irodalmi szervező munkájával szerzőtársainkért az elmúlt 20 évben, nem tudom, hogy ilyesmiért adnak-e díjat, de műfordításért igen, úgyhogy ebbe a kategóriában jelölöm őt.
Kérlek szavazzatok mind a három jelöltemre.
Mert megérdemlik.

Üdvözlettel, és a legjobbakat kívánva mindnyájatoknak,
Forgács Zsuzsa Bruria

Szepes Erika jelöli Bíró Józsefet és Payer Imrét

Tisztelt Szépírók Társasága Díjjelölő Kuratórium!

A rövid műfajokat kedveli, képes a tömör fogalmazásra.Ezek azonban költészetének még csak a formai elemei. Tartalmilag egy szociálisan erősen érzékeny, mindenféle alávetettség, nyomor, fájdalom ellen tiltakozó prófétálás. Apró epizódnak tűnhet, de szükségesnek látom megemlíteni, hogy évek óta Bíró József az egyetlen, aki verssel emlékezik és tiltakozik Hiroshima és Nagasaki elpusztítása ellen. Erős igazságérzéke megóvja mindenféle megalkuvástól,de még véleményének elhallgatásától is. Az egyik, róla írott tanulmányomnak ez a címe: Humanista, szintetizáló modernség. Azt hiszem, ennél jobb ajánló levelet nem tudok ma sem írni.

Üdvözlettel, köszönettel Szepes Erika

Böszörményi Gyula jelöli Tóth Tamás Boldizsárt

Tisztelt Szépírók!

Boldizsár fordító. Remek fordító. Érzékeny, ötletes, olykor zseniális, gyermeknyelven, gyermeklélekhez szólóan tökéletes fordító.
Boldizsár még nem tagja a Szépírók Társaságának. Ez gond? Szerintem gond, de nem a jelölés kapcsán, inkább csak azért, mert gazdagabbak, többek lennénk azzal, ha tag volna.
Boldizsár gyerekkönyveket fordít, fordított. Pl. a Harry Potter sorozatot. Lehet szájat húzni, fanyalogni – demokrácia van –, de ebben az esetben a fanyalgás irodalmi sznobéria, semmi más. Boldizsár fordításai ezerszám teremtik az olvasókat, akik ma Pottert, holnap Parti Nagyot vesznek a kezükbe, s adják majd át a köteteket saját gyermekeiknek – ez tény, és ez a lényeg.
Varázsoljunk elismerést Boldizsárnak.

Aczél Géza jelöli Bényei Tamást

Kedves Társaság! Egyetlen nevem van: BÉNYEI TAMÁS. Most lett akadémiai nagydoktor, az angolszász-amerikai irodalom egyik legnevesebb szakembere, irodalomelméleti és kritikai munkássága is jelentős. Szinte már túl is csordult e díjon.

Barátsággal: Aczél Géza

Mesterházi Mónika jelöltjei: G. István László, Gerevich András, Lázár Júlia, Szakács Eszter, Sajó László

Kedves Szépíró-társak, az első öt jelöltemről mondanék pár szót, csupa költőről.

G. István László (1972)
Nemzedéke egyik legtehetségesebb költője, 7 kötete jelent meg; egyetemen tanít, verset fordít, kritikát és esszét publikál. Talán csak nem gondolnak rá elég sokan, hogy még nem kapta meg a József Attila-díjat, amelyre maximálisan méltó. http://www.hunlit.hu/gistvanlaszlo
Gerevich András (1976)
Tehetséges költő, szerkesztő, versfordító, három verseskötete jelent meg, kettő nagy figyelmet keltett, de nem csak a tematikájuk miatt fontosak, hanem a fegyelmezett és tiszta hang miatt is, ahogyan érzelmi és testi dolgokról beszél.
http://www.szepiroktarsasaga.hu/index.php?pageid=108
Lázár Júlia (1960)
Kiváló költő, szikáran, élesen, tisztán fogalmaz; harmadik kötete megjelenés előtt áll. A hajdani Örley Kör tagja; Sylvia Plath naplóinak fordítója, verseinek szerkesztője, számos más klasszikus és kortárs költőt és prózaírót fordított nagyszerűen. Visszahúzódó, bár nem konfliktuskerülő alkat – mindkettő megnehezíti az irodalmi elismertséget.
http://www.noran.hu/konyvlista.php?mi=vers&mennyi=1
http://www.muforditok.hu/index.php?submenu=member&mid=177#

 Szakács Eszter (1964)
Ötödik verseskötete után idén jelentek meg válogatott versei; elmélkedő alkat, nosztalgia, szenvedély, erős hangulatteremtés jellemző szövegeire. Bár versvilágát is a távolság, a távoli korok és idők határozzák meg, irodalmi elismertségére jellemzőbb az a 300 km, amennyire Pécs esik a főváros irodalmi világától.
http://www.hunlit.hu/szakacseszter
Sajó László (1956)
Kiváló, megbotránkoztató költő, publicista. Erős atmoszférateremtés jellemző írásaira. Ajánlás nélkül is megkaphatta volna már a József Attila-díjat.
http://www.osiriskiado.hu/bookfull.php?book_id=886

Mesterházi Mónika

Keresztesi József jelöltjei: Rubin Szilárd, Marc Martin, Lábass Endre, Marék Veronika

Kedves Barátaim,

négy szerzőt szeretnék a figyelmetekbe ajánlani a József Attila-díj ügyében; olyan szerzőket, akik – megítélésem szerint – igen értékes műveket tudhatnak maguk mögött, bizonyos értelemben mégis kevésbé „látszanak”, a nevük nem bukkan föl automatikusan a különböző névsorolvasások alkalmával. A közgyűlésen egy korábban lekötött program miatt sajnos nem tudok megjelenni, ám arra kérlek benneteket, hogy vegyétek fontolóra e négy javaslatot.

1. Az első jelöltem Rubin Szilárd; a Csirkejáték (jelenleg nyolcvankét esztendős) szerzője legjobb tudomásom szerint sosem részesült ebben a díjban.
2. A második jelöltem a francia anyanyelvű, bordeaux-i születésű Marc Martin, aki a magyar Villon-kultuszról szóló monográfiáját (Villon, ce Hongrois ou l’édification du culte François Villon en Hongrie) követően 2004-ben páratlan és alighanem megismételhetetlen vállalkozással, egy magyar nyelven írt – egyöntetű kritikai sikert arató – regénnyel állt elő (Járt utat kétszer járj! Vallomások a magyartalanságomról). Amennyiben jól tudom, jelenleg Párizsban él, többek között Nádas Péter legutóbbi nagyregényének a fordításán dolgozik.
3. A harmadik szerző, akit a díjra javaslok, Lábass Endre. Ő napjaink Budapestjének alighanem legjelentősebb flâneurje, aki a kóborlásait könyvek formájában rögzíti jó ideje (nem beszélve a XVIII–XIX. századi angol irodalomban folytatott barangolásairól, lásd A madárfészekárus című kötetét). Munkássága igen jelentős, ugyanakkor teljességgel egyedülálló.
4. A gyermekirodalommal foglalkozó szerzők közül a műfaj klasszikusát, Marék Veronikát javaslom József Attila-díjra. Azt hiszem, nem túlzás kijelenteni, hogy az ő műveinek elképesztő pszichológiai éleslátása több generációra gyakorolt alapvető hatást. Képeskönyveket ír és rajzol, elsősorban a tíz év alatti korosztályok számára – talán ez lehet az oka, hogy a szakmai figyelem mind ez idáig mintha elkerülte volna az életművét.

Ezt a négy, első pillantásra igencsak különböző szerzőt összeköti valami: mind a négyen a magyar irodalmi kultúra olyan értékeit hozták létre, amelyekről aránylag kevés szó esik, amelyek, ha úgy tetszik, „szélárnyékban” vannak (Rubin regényének németországi sikere, illetve Marék Veronika munkáinak közönségsikere más lapra tartozik). Azt gondolom – a fent nevezett szerzőktől immár függetlenül –, hogy egy kultúra tágassága azon is mérhető, hogy mekkora figyelmet fordít a fősodortól távolabb eső alkotóira.

Barátsággal
Keresztesi József

On 11/27/09 2:42 PM, "endre kukorelly" <qkorelly@yahoo.com>

Javaslom mind, egyszerre, ebben a sorrendben, no comment:
Szentjóby Tamás
Najmányi László
Farkas Zsolt
Ungváry Rudolf
Mészáros Sándor
Kőrössi P. József
Bódis Kriszta
Fogarassy Miklós
Bujdosó Alpár
Ágoston Zoltán
Lovas Ildikó
Balázs Attila
Horváth Iván

(föl lehet tenni a honlapra)

Kéri Piroskától

József Attila díjra szeretném jelölni a következő írókat, költőket eddigi munkásságukért :
Andrassew Iván
Bacher Iván
Balázs Attila
Cserna-Szabó András
Ficsku Pál
Gyukics Gábor
Rapai Ágnes
Selyem Zsuzsa
Valachi Anna

Műfordítás - Papp Annamária /Annamaria Pop/

Gyermekirodalom - Marék Veronika

Tábor Ádám jelöltjei

Kedves Kollégák!

JÓZSEF ATTILA DÍJRA JAVASLOM

Fodor Ákost
Részletesebb indoklást, irodalmi életrajzot nem látok szükségesnek. Régóta pályán lévő, számos kötettel rendelkező, ma is rendszeresen író-publikáló remek költő, a mindig meglepő, szellemes és elgondolkodtató gnómák, egy- és háromsorosok, rövidversek következetes mestere.

Fogarassy Miklóst
Kiváló minőségérzékű, íráskészségű, gondolatszövésű ismert kritikus, esztéta, tanulmányíró. Négy évtizede ír, publikál a modern magyar és külföldi irodalom, a régebbi és újabb képzőművészet témakörében. Mészöly, Tandori és más modern magyar írók kiváló szakértője.

Isztray Botondot
Elsőrangú avantgard prózaíró. Négy évtizednél régebben ír, már a hatvanas években beválogatták egy írását a Kezdet c. kéziratos antológiába. Műhelyébe húzódó magányos alkat. A befalazott c. elbeszélése a nyolcvanas években a Lélegzet, a Robinson című a Kozmosz Kutyabajok c. antologiájában jelent meg, és kifejezetten jó kritikai fogadtatásra talált. Önálló prózakötetei: A befalazott (Typotex, 1993), Völgyút (1995), Mozdulatlan vándorlás (2004), Éjszakai munkák (Napkút, 2007).

Keszthelyi Rezsőt
A múlt század második felének világlírájában meghatározó atonális, tördelt, introvertált poétikai vonulat egyik legelső és legjobb magyar reprezentánsa. Személyes és ezoterikus hangvételű, teljesen egyéni stílusban alkotó, 70 éven felüli sokkötetes magyar költő, aki még semmilyen(!) irodalmi elismerésben nem részesült.

Kőrössi P. Józsefet
Olykor a szikárságig fanyar, gondolatgazdag, saját belső ritmusú és hangú lírát művelő nagyszerű költő, akit az utóbbi évtizedekben ritkább publikációi miatt – jogtalanul - csak irodalomszervezőként és kiadóként tartott számon az irodalmi szaklma. (Emellett a magam részéről azt hittem, hogy már rég megkapta a díjat.)

Najmányi Lászlót
A hetvenes évek magyar újavantgardjának egyik ragyogó tehetségű reprezentatív írója. Virtuóz, fekete humorral és gondolati valamint nyelvi ötletességgel telített, szellemileg és morálisan egyaránt merész szövegek alkotója. A hetvenes évek elején az Eső a szilfák levelén c. prózaantológiában indult, de hamarosan publikációs tilalommal sújtották. 1970-78 közt abszurd prózai szövegeket és verseket, saját társulata, a híres Kovács István Studió által előadott darabokat, filmforgatókönyveket, a Spions nevű első punk-zenekarban irodalmi igényű dalszövegeket írt, amelyek korlátozott nyilvánosságot kaphattak csak. Emigrációja alatt, majd a kilencvenes években történt részleges hazatérése óta (Bp-en és N.Y-ban felváltva él) több színdarab és hangjáték szerzője. Az utóbbi három évben két könyve jelent meg (Downtown blues, Yippie!). 63 éves, szintén nem részesült semmilyen irodalmi elismerésben eddig.

Surányi Lászlót
Kivételes – a filózófiát, irodalmat, művészettörténetet, matematikát, tudománytörténetet valamint a zenét és zeneesztétikát – egyaránt felölelő műveltséganyagát következetes és eredeti gondolatvezetésú tanulmányokban mozgósító teoretikus, esztéta. Bálint Endre fotomontázsaitól Schönberg Mózes és Áron c. operájának elemzésén át Koncz István költészetéig számos remek esszét publikált folyóiratokban. A nyitott magyar értelmiségi réteg, azon belül különösen a fiatalabb korosztályok körében nagy érdeklődéssel fogadott két önálló könyvében - Metaaxiomatikai problémák (Typotex, 1992), Megszólít vagy elvarázsol? (A zene szelleméről) (Typotex, 2008) - a matematika és a zeneelmélet határkérdéseit vizsgálja dialógusfilozófiai alapállásból.

St.Auby Tamást
Számos művészeti ág magas színvonalú radikálisan eredeti alkotója, íróként is elsőrangú. Eredeti, fontos, pontos, paradox, kifejező, árnyalatokban is gazdag és átütő erejű szövegek szerzője. Négy és fél évtizedes életműve – korai ezoterikus, valamivel későbbi pop-art, konceptuális és képversei, happening-szövegei, Kentaur c. filmjének szürreális dialógusai, a nyolcvanas évek óta írt, sebészi pontosságú művészi esszéi – Erdély Miklós életműve mellett magyarul a legteljesebb következetességel és a legmagasabb színvonalon képviselik az egyszerre metafizikai és korkritikai szemléletű 20. századi neoavantgárd írásmódot.
Vö. Szógettó, Levelek (szamizdat, Papp Tamás kiadásában), Kentaur stb.

Ungváry Rudolfot
Hetvenkét éves nagyszerű és eredeti prózaíró. Kötete: A gépfegyver szálkeresztje (Holnap, 1991).

MŰFORDÍTÓI JÓZSEF ATTILA-DÍJRA JAVASLOM:

Széky Jánost
Thomas Pynchon két szinte lefordíthatatlan regényének – a Súlyszivárvány c., a Magvetőnél idén kiadott, az irodalmi sikerlistákat hónapokig vezető főművének valamint A 49-es tétel kiáltása c., két kiadásban is megjelent kisregényének – bravúros átültetéséért. Ha valaki, és épp ebben az évben mindenképp megérdemli ezt a díjat, akkor az ő.