JELÖLŐOLDAL
Elnöki pályázat: Szkárosi Endre
Alelnöki pályázatok: Kéri Piroska, Czinki Ferenc, P. Horváth Tamás
Visszalépés
Barna Imre és Gács Anna visszavonta elnöki, illetve alelnöki pályázatát.
Kedves Szépírók! Mint a jelölőbizottságnak is jeleztem már, Szkárosi Endre elnöki pályázatának benyújtása nyomán Annával egyeztetve úgy döntöttem, hogy a saját pályázatomat visszavonom. Bízom benne, hogy a megválasztandó új vezetés sikerrel birkózik meg a Társaságra váró nehéz feladatokkal. Remélem, annak is hasznát vehetitek majd ennek során, amit – továbbra is jó szívvel – nyújtani tudok.
Türelmeteket és bizalmatokat megköszönve, barátsággal:
Barna Imre
További pályázatokat, hozzászólásokat a szepirokelnok2018@gmail.com címre várunk
Szkárosi Endre elnöki pályázata
Kedves Barátaim, Szépírók!
Bizalmatok, azaz megválasztásom esetén elnökként az alábbiakat tartanám kiemelten fontos, súlyponti kérdéseknek Társaságunk működtetése során.
A Szépírók Társasága gondosan kialakított és eddig megőrzött erkölcsi és szakmai integritásának további megőrzését, képviseletét és lehetőség szerinti erősítését, fejlesztését. Nem kevésbé társadalmi felelősségvállalása világosságának fenntartását.
Működésünkben a lehetséges konszenzus(ok) gondos alakítását a Társaságon belül. Kívüle pedig az irodalmi, kulturális és civil szereplőkkel – intézményiekkel és társadalmiakkal egyaránt - lehetséges együttműködések árnyalását, az ebből fakadó szinergiák kibontakoztatását.
Társaságunk fejlesztésében elsődlegesen fontos célnak tartom a fiatal és középgenerációs szerzőtársak hatékonyabb bevonását működésünkbe – az ehhez szükséges programok, megszólítások, a folyamatos kommunikáció alakításával. Ugyancsak kiemelkedően fontos a Budapesten kívüli tevékenység – események, szerveződések, szereplők – további és lehetőségek szerint elmélyült koordinációja és támogatása, főként a folyamatos figyelem intenzitásával és azoknak a szakmai közbeszédbe való hatékony bevonásával. (Erre nézve különösen egyetértek Czinki Ferenc vonatkozó - és P. Horváth Tamás által is megerősített – elképzeléseivel.)
További módszeres fejlesztése lehetséges és szükséges nemzetközi kapcsolatainknak, az együttműködések lehetőleg folyamatossá tételével, másrészt az akár alkalmi lehetőségek (pl. írótársak magyarországi vagy Magyarország-közeli tartózkodása) szisztematikus megragadásával.
A Szépírók Társaságának működtetésében továbbra is nélkülözhetetlennek tartom Kéri Piroska alelnöki közreműködését – érdemeit és napi szinten gyakorolt készségeit mindannyian ismerjük. Rendkívül fontosnak tartom ugyanakkor új, a Budapesten kívül eső kulturális teret alapból jól ismerő munkatársak energiáinak becsatornázását elnökségünk működésébe. Ezért éppen a Szépírók számára fontos készségek hasznosítása miatt a jövőben érdemes volna – Kéri Piroskáén túl - mindkét fenntartott alelnöki pályázó személyét bevonni az elnökség működésébe. P. Horváth Tamás gyakorlati és szervezőkészségei, pécsi és azon túlterjedő kapcsolati beágyazottsága ugyanúgy hasznos lenne a szükséges teendők professzionális elvégzése tekintetében, mint amilyen nélkülözhetetlenek – nemzetközi és magyarországi szempontból is - Czinki Ferenc nyelvismerete, irodalom- és kulturaszervezői, pályázati és koordinációs kapacitásai is. Érdemes volna mindezért egy harmadik alelnöki vagy szervezőtitkári funkciót létrehozni, amely elsősorban a fővároson kívül eső térségek irodalmi-kulturális aktivitásának folyamatos koordinációját, illetve a nemzetközi pályázatok gondozását célozná.
Kéri Piroska pályázatának konkrét tartalmaival (konzultatív testület, pártoló tagok, hírlevél, személyes találkozások, illetve konferenciák és fesztiválok szervezése stb.) teljesen egyetértek, azokat nem szükséges itt most elismételni. Feltétlenül megerősítem azonban a Szépíró Díj újraindításának – minden pályázó által közösen vallott – fontosságát, ebben való teljes együttműködésünket.
Értékesnek tartom Barna Imre és Gács Anna – mint arról a pályázatom beadását megelőző pillanatokban tudomást szereztem, visszavont - pályázatát is; mindkettőjük bármilyen, konzultatív és/vagy gyakorlati közreműködése hasznára volna a Szépírók Társaságának.
Amiért az autentikus pályázatok mellett is jelentkeztem a feladatra, az elsősorban az, hogy kb. 45 éves professzionális pályám – egyebek mellett – a konszenzusteremtésről és a kitartó munka lehetséges hatékonyságáról szólt: színház (Brobo, Egyetemi Színpad), szerkesztőségek (eredeti Mozgó Világ, Új Hölgyfutár, Magyar Műhely), zenekarok (Konnektor, Towering Inferno, Spiritus Noister), egyetemi közösségek (tanszék, italianisztikai doktori program), együttműködésben szervezett fesztiválok, kiadványok (a Helikon Irodalomtudományi Szemle futurizmus-száma, „ólomévek”-száma), nagyszabású nemzetközi konferenciák (Itadokt, 2010, AIPI, 2016), intézményalapítások (Cserépfalvi Emlékszoba), társadalmi szervezetek működtetése (pl. Mészöly Miklós Egyesület), illetve az azokban való tartós közreműködés (pl. Artpool Művészetkutató Központ). Emellett az intézményközi és művészetközi átjárás több évtizedes tapasztalatát és kapcsolatrendszerét is kamatoztatni tudnám Társaságunk javára.
Szervezési, intézmény-működtetési, együttműködés-alakítási és egyéb tapasztalatomat és rutinomat kész vagyok a Szépírók Társasága szolgálatába állítani a következő három évre.
2018. május 9.
Szkárosi Endre
Kondenz CV
Szkárosi Endre 1952-ben született Budapesten. 1977-ben végzett az ELTE magyar-olasz szakán. 1978-83 között a Mozgó Világ szerkesztőségében dolgozik, 1984-től a JATE-n (ma: Szegedi Tudományegyetem), 1994-től az ELTE Romanisztikai Intézetében tanít irodalmat és művelődéstörténetet. Mint költő és intermédia-művész a hetvenes évek elején kezdi pályáját, experimentális színházi munkát végez, kritikai és szépírásokat publikál. A nyolcvanas években mélyülnek el költői-művészi kutatásai: hangköltészeti és zenei alkotásokat, valamint költői installációkat és vizuális költészeti munkákat készít, videó-műveket és performanszokat mutat be. Számos könyvet, lemezt, katalógust, videómunkát publikált, több hazai és nemzetközi költészeti-művészeti fesztivált szervezett, rendszeresen vesz részt nemzetközi fesztiválokon. Kutatói tevékenységének középpontjában az elmúlt évtizedek experimentális költészetének és intermediális művészetének története és elmélete áll – e tárgykörben jóhénány tanulmányt publikált itthon és külföldön is különböző nyelveken, és számos hazai és nemzetközi tudományos konferencián tartott előadást.
Az ELTE Olasz Tanszékének egyetemi tanára, az italianisztikai doktori program vezetője.
Könyvek
ISMERETLEN MONOLÓGOK (verseskötet), Budapest, 1981, Szépirodalmi,
K! K! K! (A Fölöspéldány gyűjtése) Budapest,1986, JAK-Megvető
SZELLŐZŐ MŰVEK (verseskötet Galántai Györggyel). Budapest, 1990, JAK-Magvető
MI AZ, HOGY AVANTGÁRD. ÍRÁSOK AZ AVANTGÁRD
HAGYOMÁNYTÖRTÉNETÉBŐL. Budapest, 2006, Magyar Műhely Kiadó, p. 303
Il mondo è stato riconsiderato. Poesie italiane del Secondo
Novecento: lineare, visiva, sonora, plurilingue… (cd-rom-tankönyv).
HEFOP, 2006
MERÜLŐ MONRÓ (verseskötet). Magyar Műhely Kiadó, 2007, p. 155
A FÉLRE-ÉRTELMEZETT FUTURIZMUS (szerk. és részben írta). Budapest, 2010. MTA
Irodalomtudományi Intézet, Helikon
EGY MÁSIK EMBER. Eszmélkedéstörténeti emlékirat. Budapest, 2011, Orpheusz
Könyvkiadó
Online barokk. Olasz költészet a 20. század második felében (szerk.: Sallay Géza -
Szkárosi Endre), Budapest, Eötvös József Könyvkiadó, 2012
VERBOTERROR. Performanszköltemények. Magyar Műhely Kiadó, 2013
AZ ÓLOMÉVEK KULTÚRÁJA ÉS UTÓÉLETE – A TERRORIZMUS AZ OLASZ
MŰVÉSZETEKBEN ÉS IRODALOMBAN. (szerk. Puskár Krisztián-Szirmai Anna-
Szkárosi Endre) [Culture and Afterlife of the Years of Lead – Terrorism in Italian Art
and Literature, ed. by K. Puskár-A. Szirmai-E. Szkárosi]. Helikon Irodalomtudományi
Szemle 2015/4
Hanghordozók
TÁMAD A SZÉL / The Wind Rises (Márta Istvánnal és Bernáth(y) Sándorral), Budapest
1987, London, 1998
RÓZMARI (a Konnektorral), Budapest, 1990
HANGMÁNIA Ungheria-Italia (Enzo Minarellivel), Cento-Budapest, 1992
KADDISH (a Towering Inferno-val), London, Budapest, 1993, 1995, Virgin Records
TŰZFAL (a Konnektorral), Budapest, 1993, Bahia
SPIRITUS NOISTER (Kovács-Sőrés-Szkárosi), Budapest, 1994
NEMZETI ZAJZÁRVÁNYOK (a Spiritus Noister-ral), Budapest, 1996, Bahia
SZKÁROSICON (vol. 1, Bird Machine), Budapest, Bahia, 2002
Kurt Schwitters - Spiritus Noister: URSONATE KÉT ÉNEKHANGRA ÉS ZENEI
KÖRNYEZETRE [Ursonate for 2 voices and musical environment] (a Spiritus
Noisterral), Budapest, 2003, Hungaroton
SZKÁROSI & KONNEKTOR & BERNÁTH(Y), Budapest, 2004, A38
Díjak
Kassák-díj, 1986
Locus Signi díj, 1994
Stella della Solidarietà Italiana, 2004
József Attila-díj, 2007
Mészöly Miklós-díj, 2011
Magyar Érdemrend tisztikeresztje, 2016
Kassák Lajos irodalmi díj, 2017
Barna Imre elnöki pályázata
A Szépírók Társaságának alapító tagjaként (1997-ben én is az Írószövetségből kilépők közt voltam) jól emlékszem rá, hogy miért és milyen körülmények közt alakultunk önálló írószervezetté. Az akkori okokról sajnos ma sincs miért megfeledkeznünk, az állami intézményekhez – és persze forrásokhoz – való viszony tekintetében ráadásul egyre romlik a helyzet. A Társaság működését, a szakmai rokon- és társszervezetekkel való kapcsolatait ugyanakkor nagyon jónak látom – a jó szereplés pedig a Társaság tagjainak presztizsét és az egymást váltó eddigi elnököket, elnökségeket egyaránt dicséri.
Pályázatom benyújtására most a felelősségérzet késztetett. Úgy érzem, tartozom ennek a közösségnek azzal, hogy könyvkiadói pályafutásom befejeztével megpróbáljam a Szépírók számára is hasznosítani mindazt, ami kiadóvezetői, kultúrdiplomáciai, ill. MKKE-elnökségi múltam tapasztalatai alapján hasznosítható. Döntésemet megkönnyítette az a tény, hogy alelnökként Gács Anna is pályázik – és vállalja az idén végre, örvendetes módon, mégiscsak kiírható Szépíró Díj, illetve az általa kezdeményezett és már futó pályázatok menedzselését –, valamint hogy a szervezet- és műfajközi kapcsolatépítés terén kiváló Czinki Ferenc is alelnöki pályázatot nyújt be. Elnöki munkámat velük hármasban szeretném végezni. Az ismét háromfőssé váló elnökség munkamegosztása úgy működhetne, hogy én jellemzően a (várhatóan mindinkább felértékelődő) nemzetközi kapcsolatok keresésére és ápolására tenném hangsúlyt; a kimondottan adminisztratív, titkári feladatokat egy külön alkalmazandó munkatárs végezné félállásban.
Nagyon fontosnak tartom ugyanakkor a valóban társaságszerű működést. A levelezőlista jól működik, de havi rendszerességű személyes találkozókat is hirdetnék a tagság számára. Ezek természetesen kötetlenek is lehetnek, de megfontolandónak tartom egy tanácsadó testület jellegű munkacsoport létrehozását is.
SZAKMAI ÉLETRAJZ
Barna Imre (Budapest, 1951. ápr. 10.)
1970 – 1975 ELTE BTK, Budapest. Tanári diploma: olasz-német nyelv és irodalom
1976 – 1987 Európa Könyvkiadó, szerkesztő
1983 – 1984 Filmvilág, munkatárs
1987 – 1995 Európa Könyvkiadó, főszerkesztő, a latin csoport vezetője
1995 – 1998 a Római Magyar Akadémia igazgatója, kulturális tanácsos
1998 – 2006 Európa Könyvkiadó, főszerkesztő
1999 – 2004 PTE BTK Olasz Tanszék, Pécs, óraadó
2000 – Mozgó Világ, vers (2017-től vers- és próza-) rovatvezető
2006 – 2013 Európa Könyvkiadó KFT, ügyvezető igazgató
2008 – 2012 Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése, elnök
2012 – 2017 Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése, elnökhelyettes
2013 – 2017 Európa Könyvkiadó, főmunkatárs
Műfordítások (regények, egyéb próza, vers)
Bandello, Sacchetti, Goldoni, Pirandello, Silone, Buzzati, U. Eco, Magris, E. T. A. Hoffmann, Rilke, Jahnn, Enzensberger, B. Dylan stb., olaszból, németből, angolból és franciából.
Publicisztika, film-, irodalomkritika, próza
Filmvilág, Beszélő, Mozgó Világ, Magyar Lettre International, Magyar Narancs, Élet és Irodalom stb.
Saját könyvek
Bob Dylan. Regény (Zeneműkiadó, 1986)
Az átutazó és a bennszülött (Pesti Szalon, 1994)
Bob Dylan. Dal,szöveg, póz (Európa, 2017)
Pont fordítva (Európa, 2018, előkészületben)
Díjak
Wessely-díj, „Év Könyve”-díj Umberto Eco A rózsa neve c. regényének fordításáért (1989), Forintos-díj A Foucault-inga fordításáért (1993), József Attila-díj (2006), az Olasz Köztársaság Kulturális Minisztériumának Nemzeti Műfordítódíja (Premio Nazionale per la Traduzione – 2005-2007)
Kitüntetés
az Olasz Köztársaság Érdemrendjének lovagi fokozata (2003).
Kéri Piroska alelnöki pályázata
Gács Anna elnök, Mészáros Sándor alelnök lemondott a tisztségükről a 2017.12.12-i közgyűlésünkön. Négy hónap eltelt, nem voltak elnök és alelnök jelöltek. Emiatt adtam be a pályázatomat 2018. április 14-én elnöki tisztségre. 2018. 04.22-én megtudtam, hogy Barna Imre elvállalná az elnökséget azzal a feltétellel, ha Gács Anna marad alelnöknek és a másik alelnökjelölt Czinki Ferenc. A mai napon Szkárosi Endre elvállalta az elnökjelölést, és felkért engem és P. Horváth Tamást, hogy mi ketten legyünk az alelnökök. Mi a felkérést elfogadtuk.
Elnöki jelentkezésemet visszavonom, alelnöki jelölésemet örömmel elfogadom. A tisztújítás 2018.május 14-én lesz a Petőfi Irodalmi Múzeumban 17 órakor. Előző ciklusban betöltött alelnöki tisztségemről lemondok, mert ez a hivatalos forma, de még érzek magamban elég erőt, energiát, hogy az eddigi munkámat folytassam.
Nem vagyok író, költő, irodalomtörténész, műfordító, jelenleg Kiadó sem. Az irodalmat és írókat kedvelő ember vagyok, aki a Szépírók Társasága egyik alapító tagja 1997-től, olyan ember, aki a Szépírók Társasága jövőjét nagyon fontosnak tartja és szeretné, ha a Társaság megmaradna, nem szűnne meg, nem esne szét. Alapítóként azért lehettem jelen, mert 1988 óta dolgozom az irodalmi élet különböző helyszínein. A Seneca Könyvkiadó ügyvezető igazgatójaként 1994-1999 között sok elsőkötetes szépirodalmi-, és társadalomtudományi kötetet adtam ki, segítve ezzel az alkotókat, hogy megismerje őket a szakma, részesei lehessenek irodalmi életünknek, megszerezhessék tudományos fokozataikat -, melyet csak kiadványok, kötetek megjelenésével érhettek el.
2004-től Csaplár Vilmos elnök felkérésére 8 éven keresztül titkárként, 2012-től a közgyűlés megválasztása alapján alelnökként igyekszem a Társaság érdekeit képességeimhez mérten szolgálni, mind a mai napig.
ELKÉPZELÉSEK, CÉLOK
A Szépírók Társasága legyen ismét olyan közösség, amelyet az alapítók megálmodtak, amit Alapszabályunkban rögzítettünk is: A Szépírók Társasága egymás irodalmi munkásságát megbecsülő és szellemi tekintetben egymáshoz közelálló írók által létrehozott szakmai, érdekvédelmi és szolgáltató szervezet”.
ÉRDEKKÉPVISELET, KÖZÖSSÉGI ÉLET
A lehető legtöbb fórumon szeretném képviselni a tagság érdekeit, az egzisztenciális gondokra is megoldást keresve az 1997-ben elfogadott, 2016-ban módosított Alapszabályunk értelmében.
Mészáros Sándor többszöri javaslatát, amelyben a Társaságon belüli önsegélyezést vetette fel, szeretném komolyan venni. Lényege, hogy tűrhető helyzetben lévő tagjaink adományokkal és adományozó kedvű emberek járuljanak hozzá nehéz helyzetben élő tagjaink megélhetési gondjainak enyhítésében.
Tanácsadó testület a fontosabb kérdések megbeszélésére.
A Szépírók Társasága tagságának lehetősége nyílott a 2016-ban módosított Alapszabályunk szerint a tiszteletbeli és pártoló tagok megválasztására, illetve meghívására is. Ezzel a lehetőséggel is élnünk kellene.
2017-től a Szépírók Társasága is jogosult, a szja 1%-ra és adományok elfogadására, ennek minél szélesebb körben való terjesztése.
Alapszabályunk módosítása. A mostani Alapszabályunkból hiányoznak a tisztújításra vonatkozó kitételek, ami a jelölőbizottság munkáját meghatározzák, ezen kívül nincs az sem szabályozva, hogy meghatalmazással is lehetne szavazni, amennyiben ezt valamelyik tagunk szeretné – személyes jelenlétével egy másik tagnak átruházva - mert nagyon távol élnek Budapesttől, vagy éppen betegség miatt nem lehetnek jelen a közgyűlésen, de szeretnének ott lenni. Mostanáig erre nem volt igény, most lett. De ezt csak abban az esetben lehet figyelembe venni, ha az Alapszabályunkba rögzítjük.
SZÉPÍRÓK JÖVŐJE
Rengetegen álltak és állnak készen programjaink további folytatására. (Berettyóújfalu, Békéscsaba, Dunaharaszti, Cegléd, Debrecen, Dunaújváros, Eger, Gödöllő, Gyula, Keszthely, Kisoroszi, Leányfalu, Lénárddaróc,Makó, Mátészalka, Miskolc, Nyíregyháza, Tiszakécske,Sopron, Salgótarján, Szarvas, Szeged, Szekszárd, Szentendre, Székesfehérvár, Szombathely, Pécs, Vác, Vámospércs, Vásárosnamény, Veszprém, Zalaegerszeg, stb. Lehet, hogy a felsorolásból kihagytam valakit, akkor elnézést kérek. Sok csodálatos ember van a Társaságunkban és sok segítőnk, akik nem tagjai a Társaságnak, de szívükön viselik a Társaság életét, jövőjét. Szeretném segíteni az ott élő emberek és a határainkon kívül élő tagjaink aktivizálását, bevonását a Társaság mindennapi életébe, helyi szinten összekovácsolni az irodalommal foglalkozó közösségeket. Az eddigi helyszínek és sorozataink bővítését, régi kapcsolatok felélesztését fontos feladatomnak tartom. Éveken keresztül ott voltunk Kárpátalján (az ottani helyzet miatt ez a kapcsolatrendszer évek óta szünetel), szeretném ezt folytatni, akkor ha ezt a programot a tagság megszavazza. Fontos lenne, hogy Horvátországgal, Szlovéniával az elmúlt években megszűnt a már egyszer felépített kapcsolat rendszer ismét megindulhatna. Fel tudnám újítani a sokéves kapcsolatrendszerünket, úgy érzem, hogy ennek megvalósítása ez az elképzelésem az új elnökség segítségével sikerülhet. Mindezeknek a programoknak voltak jelentős szervezői, akik visszavonultak az elmúlt években. Látok lehetőséget mindezek felélesztésére Romániában, Szlovákiában, Vajdaságban vannak itt-ott rendezvényeink, de az aktivitás nem olyan nagy, mint mondjuk hét-nyolc évvel ezelőtt volt.
Szkárosi Endre elnökjelöltet szeretném mindenben támogatni P. Horváth Tamással együtt. Endre szakmai tekintélye, nyelvtudása, nemzetközi kapcsolatai garanciát adnak számomra, hogy a Szépírók Társasága Egyesület jó kezekben lesz az elkövetkező három évben, megmaradhat azoknál az elveknél, amit 1997-ben a Szépírók Társasága kitűzött céljai közé. mint nemzetközileg elismert művész és tudós ember jó hírét keltheti Társaságunknak. De számomra mégis az a legfontosabb, hogy van emberi hitele és egész életében bizonyságot tett közösségformáló erejével. Czinki Ferenc szervezőképességére, kapcsolatrendszerére is nagy szüksége van a Társaságnak.
Fontosnak tartom, havonként hírlevél szétküldését elektronikusan, várható rendezvényeinkről, aktuális problémákról, teendőinkről, megállapodásokról.
A tagsággal minél több alkalommal a személyes találkozások feltételeinek megteremtése.
A Társaság érdekében tárgyalások, együttműködés a többi irodalmi szervezettel, irodalmi társasággal. Irodalmat érintő kérdésekben közös döntések hozatalának kezdeményezése.
Lemondott elnökünk és alelnöknek újra jelölt Gács Anna munkáját is szeretném segíteni abban, hogy a már megítélt pályázatainkat az EU-nál és OSI-(Nyílt Társadalom Alapítvány) amire ő pályázott folytassa és végigvigye egészen az elszámolásokig 2018/2019-benis és ne legyen semmi akadálya Szépírók Díjának felélesztésének, amit Garaczi László kezdeményezett és Gács Anna folytatta az erről szóló tárgyalásokat.
PROGRAMOK
A Szépírók Társaság tagjai aktuálisan megjelent köteteinek, életművüknek minél szélesebb körben való megismertetése a már meglévő hazai és nemzetközi helyszíneken. Új helyszínek felkutatása, bevonása programsorozatainkba a már 2005 óta meglévő hagyományt követve.
Rendhagyó irodalomórákon való részvétel.
Kiadókkal, folyóiratokkal szorosabb kapcsolat kialakítása, információ kérése a megjelenés alatt álló kiadványaikról a tervezés érdekében. Közös programok szervezése.
Konferenciák, fesztiválok szervezése aktuális, izgalmas témákról, évfordulók megünneplése néha olyan szereplőket is felkérve, akik nem tagjai a társaságnak (előadó, színész, zenész).
Alkalmanként közös programok megvalósítása más írószervezetekkel, könyvszakmai szervezetekkel.
Részvétel nyári fesztiválokon, táborok programjaiban, amennyiben anyagi lehetőségeink megengedik.
Lehetőség szerint európai pályázatokon való részvétel, amennyiben a pályázat összhangban van a Társaság többségének elképzeléseivel.
A sorozatszerkesztőkkel, szervezőkkel folyamatos kapcsolattartás – folyamatos egyeztetés a tervekről elektronikusan vagy személyesen.
A programokat továbbra is pályázatok útján tudjuk megvalósítani, eddig nem volt akadálya a folyamatos munkának, most felmerültek nehézségek. Voltak már nagyon nehéz időszakok, de aztán az eddig elért eredményeinknek köszönhetően mégis folytatódhatott az elkezdett munka.
HONLAP
A régi honlap visszaállítása, láthatóvá tétele – lezárva egy időszakot: 2005-2015
A jelenlegi honlap átláthatóbbá tétele, linkekkel segítve a keresést- biztosítva az átjárást az archivált anyagba
Szakmai életrajz
Okirat szerinti megnevezés: Vermesné Kéri Piroska
Szül. hely, idő: Budapest, 1952.02.09
Iskolai végzettség: főiskola, népművelő-könyvtáros
Három felnőtt fiam és egy unokám van.
MUNKAHELYEK:
1970 MTA Történettudományi Intézet – NÉKOSZ kutatócsoport
1970-1975 Építésgazdasági és Szervezési Intézet, előadó
1975-1982 KSH Könyvtár, könyvtáros
1982-1985 Goldberger Textilművek, könyvtáros
1986 NIMRÓD Vadászújság, fotóarchívum vezető
1987-1989 Új Írás, szerkesztőségi titkár
1989-1992 MÚLT és JÖVŐ, művészeti titkár
1992-1995 Cserépfalvi Könyvkiadó, művészeti titkár
1995-1999 SENECA Könyvkiadó, ügyvezető igazgató
2000-2002 Magyar Könyvklub, művészeti menedzser
2003 Interpress Magazin, irodalmi rovatvezető
2004 Galaktika, irodalmi szerkesztő
2004-2012 Szépírók Társasága Egyesület, művészeti titkár
2012-2018 Szépírók Társasága, alelnök
Publikációk:
Kéri Piroska: „Tanulni és tanítani”. A Galilei kör hatása a századeleji radikális nemzedék egyik jeles képviselőjének életére és munkásságára (Sós Aladár 1887-1975) Új Írás, 1988.12. sz. 97-103.p.
Kéri Piroska: Supka Géza „Literaturá”-ja (Egy elfeledett kulturtörténeti folyóirat jelentősége és története 1926-1938) Új Írás, 1989. 7. sz. 104-114. p.
1988-2002 között minden hónap első péntekén a lakásomban irodalmi szalon működött, a legkiválóbb emberek jelenlétével. 1989 -1994 között a Társadalomtudományi Társaság titkára voltam Litván György felkérésére. Az elnökség ülései szintén az otthonomban történtek. Számtalan izgalmas találkozó szervezésére volt lehetőségem a Közgazdaságtudományi Egyetem termeiben.
Számomra a legfontosabb gyermekeimen kívül, a Szépírók Társasága. Fontos, hogy a Társaság megmaradjon, a nehézségek ellenére is. Képviselni szeretném érdekeit minden fórumon, természetesen nem egyedüli döntéshozóként és résztvevőként, hanem a tagsággal egyetértésben, a megválasztott alelnökökkel, a tanácsadó testülettel.
Szeretnék az adminisztrációs feladatokra utódot találni (pályázati beadások, pályázatok elszámolások, kifizetések), mert emiatt tudunk létezni és eddig zökkenőmentesen is történt. Ezért is vagyunk még jelen az irodalmi életben. Mindezeket felelősséggel elvállaltam eddig, meg is csináltam, mert nem volt más. Szeretném az előttünk álló három évben az utódot megtalálni. Egyelőre tudok felelősséggel vállalni, abban az esetben is, ha megválasztanátok alelnöknek Szkárosi Endre elnöksége alatt, amennyiben a mi csapatunkat választaná a megjelenő tagság többsége. 2004 óta a legnagyobb segítségem Keresztes Mária ebben a munkában, amiről a tagság közül kevés embernek van tudomása. Az adminisztráció hihetetlen energiákat igényel, és nem lehet átmeneti embernek átadni, csak olyan embernek, aki ezt hosszú évekre elvállalná minimális fizetésért, csak azért mert a Szépírók Társasága léte fontos számára. A könyvelésünk rendben van. 2005 óta egy könyvelő iroda látja el ezt a feladatot. Eddigi munkámnak ezt a részét szeretném majd átadni könyvelést segítő szakembernek. Még nem találtam meg, de dolgozom rajta, amint erre felhatalmazást kapok a tagságtól. Székhelyünk a PIM, de az iroda tulajdonképpen az én lakásom, nekem kell minden dokumentumot megőrizni az elkövetkező 10 évben, mint ahogy tettem már az előző 14 évben is, bárkire is szavaznátok.
A szervezés, kapcsolattartás a könyvtárakkal, iskolákkal, a Társaság tagjaival, az irodalmi társszervezetekkel, határainkon kívül élő tagjainkkal mindig sok erőt adott. Ezt szeretném folytatni és a feladatokat megosztani Szkárosi Endre elnök jelölttel és a másik alelnök jelölttel, P. Horváth Tamással, amennyiben ezt a csapatot választanátok. A Társaságot semmiképpen nem szeretném cserben hagyni, különösen most, 2018-ban.
Budapest, 2018. május 8.
Vermesné Kéri Piroska
alelnök
Gács Anna alelnöki pályázata
Kedves Szépírók!
Alelnökként abban a szellemiségben szeretnék tovább dolgozni, amit 2015 óta elnökként képviseltem.
Továbbra is fontosnak tartom, hogy a Szépírók markáns arcéllel rendelkező, a demokratikus értékek mellett bátran kiálló, más kulturális, művészeti szervezetekkel szolidaritást vállaló szervezet legyen, akár konfliktusok árán is. A Társaság ebben a rezsimben soha nem lesz komoly állami erkölcsi vagy anyagi támogatást élvező szervezet, és nem is lehet ez a célunk. A folyamatosan csökkenő állami források mellett meg kell találnunk azokat a nemzetközi pályázatokat és magántámogatókat, amelyek, akik segítségével meg tudjuk őrizni az éthoszunkat. A kisebb támogatás sem akadályozza meg, hogy jól látható, másokat inspiráló programokat csináljunk.
Az elmúlt évek tapasztalata alapján támogatnám, hogy ha egy mód van rá, álljon vissza az a rendszer, hogy az elnök és az alelnökök munkáját egy állandó, részmunkaidős titkár segíti (ami az Alapszabályban is szerepel), hogy a megnövekedett és megváltozott adminisztratív feladatok ne terheljék annyira az elnökséget.
Az elmúlt hónapok fontos fejleménye, hogy sikerült támogatókat találni a Szépíró Díjra (két magáncég, egy magánember és az OSI). Vannak köztük olyanok, akik hosszú távra tervezik a támogatást, ha sikerül ebből egy jelentős díjat és jelentős eseményt faragni. A következő hónapokban ez lesz az egyik legfontosabb feladat.
Barna Imre elnökkel és Czinki Ferenc alelnökkel szeretnék együtt dolgozni, úgy látom, hogy hasonlóképpen gondolkozunk a Társaság szerepéről és lehetőségeiről, és hogy ki tudnánk dolgozni egy működőképes munkamegosztást hármunk között. Ebben a munkamegosztásban én a díj gondozásán túl az általam beadott, már futó pályázatok (Budapest-töredékek – OSI, Socially Inclusive Literature Operation - Creative Europe) menedzselését és potenciális támogatók felkutatását vállalom.
ÖNÉLETRAJZ
Szül. idő, hely
1970. december 30., Budapest
Végzettség
1995 magyar nyelv és irodalom szakos előadó, ELTE
1997 esztétika szakos előadó, ELTE
2002 PhD (Irodalom- és kultúratudomány) A szerző az értelmezésben, szerzőségkoncepciók a kortárs magyar irodalomban, ELTE
Munkahelyek
1999-2000 magyar lektor, School of Slavonic and East European Studies, University College of London
2000- adjunktus, majd docens, ELTE BTK Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet, Média és Kommunikáció Tanszék
Szervezeti tagságok, szerkesztőbizottsági tagságok, szakmai társadalmi tisztségek
1994- a József Attila Kör tagja, 1996-1999 elnökségi tagja, 2001-2004 felügyelőbizottsági tagja
1996-1999 a JAK füzetek sorozatszerkesztője
1996-2004 a Magyar Írószövetség tagja
1997- a Szépírók Társasága tagja
2002-2005 és 2010-2011 a Mindentudás Egyeteme weboldal szerkesztője
2004-2006 a Beszélő c. folyóirat szerkesztője
2008-2010 a Nemzeti Kulturális Alap Bizottságának tagja
2010-2011 az Aegon Művészeti Díj zsűrijének tagja
2012- az Oktatói Hálózat alapító tagja
2015-2018 a Szépírók Társasága elnöke
Publikációk
1992 óta jelennek meg esszéim, kritikáim, tanulmányaim magyar és külföldi folyóiratokban. Rendszeresen fordítok angolból szakmai szövegeket, szépirodalmat, gyerekkönyveket.
Saját könyv
Miért nem elég nekünk a könyv: A szerző az értelmezésben, szerzőségkoncepciók a kortárs magyar irodalomban. Budapest: Kijárat Kiadó, 2002.
Szerkesztett kötet
Gács Anna, Gelencsér Gábor (szerk.): Adoptációk. Film és irodalom egymásra hatása.
Budapest: JAK - Balassi, 2000.
Gács Anna (szerk.): A folyóirat-kultúra az elektronikus kor szemszögéből / The Culture of Periodicals from the Perpective of the Electronic Age. Budapest: L'Harmattan Kiadó, 2007.
Orbán Katalin, Gács Anna (szerk.): Emlékkerti kőoroszlán. Írások György Péter 60. születésnapjára. Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem, 2014.
Czinki Ferenc alelnöki pályázata
Szakmai önéletrajz
1982-ben született Székesfehérváron. Író, szervező, kritikus. A József Attila Kör elnökségi tagja, a Szépírók Társasága tagja, a Visegrádi Alap irodalmi ösztöndíjasa, Móricz Zsigmond-ösztöndíjas. Egy kocsma város című kötete 2014 augusztusában jelent meg, A pozsonyi metró című kisregényét a Scolar adta ki 2017-ben.
Szakmai tevékenység
2006-2010 az Árgus szerkesztője
2007-től publikációk az Élet és Irodalom és a Magyar Narancs kritika rovatában, és folyóiratokban: ExSymposion, Kalligram, Hévíz, Irodalmi Szemle, 2000, stb.
2008-2016 – Tárcasorozat a Fejér Megyei Hírlapban
2009-2011 – Est Lapok Centrál Régió főszerkesztő
2010-től KafkaBeat Kocsmaszínház, programszervező, műsorszerkesztő
2011-től „Örülök, hogy itt szólhat” - irodalmi programsorozat Székesfehérváron, országszerte és a határon túl
2013-tól a József Attila Kör elnökségi tagja, a nemzetközi kapcsolatok felelőse
2014 A Visegrádi Alap irodalmi ösztöndíjasa (Pozsony)
2014 Children of the Transition (projekt-szervező; V4-es irodalmi programsorozat fiatal írók számára)
2014 Visegrad Academy of Cultural Management (résztvevő)
2014-től közreműködés nemzetközi kulturális fesztiválok szervezésében (BraK – Szlovákia, Malomfesztivál – Szerbia)
2016 Solidarity Academy (projekt tutor, Gdansk, Lengyelország)
2016 FIN – Fehérvári Irodalmi Napok irodalmi fesztivál megalapítása
2017 YoungLitV4V (projekt-szervező, nemzetközi konferencia kelet-közép-európai fiatal írók számára)
2018-ban a European Solidarity Centre vendégkutatója
Tagságok
2007-től József Attila Kör Irodalmi Egyesület
2007-től TEREMBURA Kulturális és Múzeumkommunikációs Egyesület
2011-től Irodalmi Sátor Egyesület
2014-től Szépírók Társasága
2017-től Amnesty International Hungary
Díjak
2009, 2010 Lánczos–Szekfű Ösztöndíj (Székesfehérvár város alkotói ösztöndíja)
2014 Visegrádi Alap Irodalmi Ösztöndíja (Pozsony)
2015 Móricz Zsigmond Irodalmi Ösztöndíj
2017 Horváth Péter Irodalmi Ösztöndíj (3-as shortlist)
Kötetek
Új magyarhangok (limitált példányszámú művészkönyv, 2013; szerkesztő, szerző)
Egy kocsma város (JAK + Prae.hu, 2014)
A pozsonyi metró (Scolar, 2017)
Tisztelt tagság,
az alábbiakban olvashatjátok pályázatomat, amit a Szépírók Társasága 2018-as tisztújító közgyűlése elé terjesztek a társaság egyik alelnöki tisztségének betöltésére.
Barátsággal,
Czinki Ferenc
Alelnöki pályázat
Vízió
A Szépírók Társasága már megalakulásának pillanatában a legfontosabb magyarországi kulturális szervezetek egyikévé vált, az elmúlt húsz évben pedig programjaival, érdekvédelmi tevékenységével, politikai és közéleti nyilatkozataival, tagjainak megszólalásaival, szakmai és művészeti tevékenységével újabb és újabb írógenerációk számára vált iránymutató kultúrközösséggé. A Társaságnak ebben a két évtizedben folyamatosan alkalmazkodnia kellett a változó kultúrpolitikai körülményekhez, hogy működését fenntarthassa, miközben ugyanezek között a körülmények között kellett megmaradnia következetes, független és közben megújulni is képes, a tagság összetételét tekintve pedig, színes és sokrétű véleményformáló közösségnek. Ha ez a feladat, a saját tapasztalataim szerint is, gyakran különösen nehéznek bizonyult az alapítás óta, akkor a következő elnökségi ciklusok még több kihívást jelentenek majd. Mindezzel együtt biztos vagyok abban, hogy a Szépírók Társasága minden olyan tulajdonsággal, képességgel és erőtartalékkal rendelkezik, ami elég ahhoz, hogy a szélsőséges kultúrpolitikai környezet, a szinte lehetetlenné váló financiális háttér és a független civil szektor talajvesztése ellenére, vagy inkább éppen a felsorolt körülmények okán, megerősítse véleményformáló, érdekvédelmi és közösségi szerepét a magyarországi kulturális közéletben. A következőkben felsorolom azokat a területeket, amikért alelnökként felelősséget vállalok, és meglátásom szerint elősegítik az imént felsorolt célok megvalósulását.
Nemzetközi kapcsolatok
Részt venni a nemzetközi irodalmi párbeszédben, feladatokat vállalni a kelet-közép-európai térség kulturális kapcsolatainak erősítésében, és átjárhatóvá tenni a határokat a magyarországi szerzők számára a külföldi könyvpiacok felé, nem kizárólag azért fontos, és mára már alapvető feladata egy országos irodalmi szervezetnek, mert a gazdasági racionalitás egyre inkább a nemzetközi anyagi források és pályázatok felé tereli a hazai civil közösséget, hanem mert a mindenkori nemzeti irodalom, még ha annyira anyanyelvébe zárt is, nem létezhet önmagában, nem létezhet az országokon átívelő politikai, közéleti és egyben művészi kihívásokra adott válaszkísérletek, a közvetlen szomszédság személyes és inspiráló ismerete nélkül. Az elmúlt években számos nemzetközi program keretén belül (Children of the Transition, BraK Festival, Visegrad Academy of Cultural Management, Solidarity Academy, Malomfesztivál, YoungLit4V4) dolgoztam azon, hogy a térség fiatal írói, irodalmi szakemberei részvételével, külföldi kollégáimmal közösen, megteremtsük a hatékony, és valóban hasznos, személyes párbeszéd lehetőségét, és a nyelvi különbségek ellenére létrehozzunk egy közös platformot a gyakran meglepően hasonló kultúrpolitikai környezetben alkotó, de különböző nemzetiségű szerzők számára. Hiszem, hogy a Szépírók Társaságának, nemcsak a magyar nyelvterületen, hanem az egész régióban fontos szerepe, felelőssége és jövője van, a nemzetközi kapcsolatrendszer, az ismertség és a láthatóság pedig biztonságot, hosszú távú jelenlétet biztosíthat a szervezet számára, a mindenkori belpolitikai körülmények közvetlen hatásaitól részben függetlenedve. Alelnökként kiépítem, vagy megerősítem, a Szépírók Társasága kapcsolatait olyan szervezetekkel, amelyekkel volt szerencsém együtt dolgozni az elmúlt időszakban: International Visegrad Fund (Pozsony), European Writers Council (Brüsszel), BraK Festival (Pozsony), Villa Decius Association (Krakkó), Kraków Festival Office (Krakkó), Europen Centre of Solidarity (Gdansk), Cseh Centrum (Budapest) és más osztrák, szerb, grúz, örmény szervezetek.
Vidéki hálózat
Székesfehérvári íróként, programszervezőként, talán érthető és elfogadható, ha a budapesti jelenlét mellett kiemelten fontosnak tartom a vidéki programhelyszínek hálózatának megerősítését is. Mivel egy országosan aktív kulturális közösség, szervezet nem hagyatkozhat kizárólag a fővárosi közönség állandó és szükségszerű jelenlétére, így a Szépírók Társaságának is elsődleges feladatai közé tartozik a vidéki városok és kisebb települések bevonása, nem kizárólag a programok megvalósításába, hanem abba a párbeszédbe is, ami a Budapesten élő kulturális közösség számára adott, és sok esetben, természetes lehetőség. A vidéki önkormányzatok gyakran elfogult támogatási politikája, a nagyvárosok egyetemi autonómiájának korlátozása, a kisebb civil szervezetek küszködése a létfenntartásért és a helyi programszervezők kapcsolatrendszerének korlátozottsága nehézzé, gyakran lehetetlenné teszi a hosszabb távú irodalmi sorozatok megvalósítását és, ezzel együtt, egy folyamatosan bővülő törzsközönség kialakítását. A Szépírók Társasága ugyan jelen van számos vidéki helyszínen, személyesen is ismerek több nagyszerű, érzékeny ízlésű és kitartó programszervezőt, de hosszú távon szükséges egy olyan vidéki hálózat létrehozása, ami elméletben már a pályázati tervezés, az éves költségvetés kialakítása során minden alkalommal jelen van, akár specifikus, helyi, kistérségi, együttműködésben benyújtható pályázatok, akár a helyi közösségi és magánfinanszírozás lehetőségeinek felkutatásával is, a gyakorlatban pedig az első feladataim között lesz végigjárni a már ismert helyszíneket (Szeged, Debrecen, Pécs, stb.), és személyesen felmérni az igényeket, kételyeket és problémákat, a lehetőségeket a fejlődésre.
Kommunikáció
A Szépírók Társaságának neve magában foglalja a mindenkori teljes tagság névsorát, és közben önálló jelentéssel is bír. Képviselnie kell az egyes tagok különálló érdekeit, de gyakran nem adódik más választás, mint hogy végül egyetlen, közös álláspontot fogalmazzon meg. A Szépírók Társasága tagjának lenni nem azt jelenti, hogy mindenben egyet értünk a másikkal, hanem hogy egy olyan közösségbe léptünk be, olyan alkotókkal vállalunk közösséget, akiknek őszintén kíváncsiak vagyunk a véleményére. Az emailben elindított fórumot nagyon hasznosnak tartom, számos vitát lefolytattunk, nyilatkozatokat fogalmaztunk meg, és olyan problémákat ismertünk meg, amelyek a fórum nélkül rejtve maradtak volna. A termékeny belső kommunikáció érdekében viszont ezzel együtt is fontosnak érzem, hogy hasonló beszélgetések személyesen is megtörténhessenek, és a kötelező közgyűlések mellett egyéb találkozókat, megbeszéléseket, nyilvános vitákat is tartsunk, akár vidéki helyszínekre kihelyezett elnökségi ülésekkel, fórumokkal, hogy az egyébként egyre bővülő tagság olyan rétegeit is párbeszédbe vonjuk, amelyek eddig szótlanok maradtak a közös ügyeink kapcsán. A külső kommunikációt illetően pedig, ahogy a várhatóan egyre csökkenő állami támogatás egyre csökkenő számú eseményt is jelent majd, szükségessé válik, hogy minden nehézség ellenére, a Szépírók Társaságának jelenléte, működése és véleménye egyértelműen, határozottan és tartósan láthatóvá váljon, és ehhez kialakítsuk azokat az új csatornákat, amelyek az enyhén fogalmazva is jócskán megváltozott médiaviszonyok között is működőképesek, és garantálják a párbeszédet a tagsággal, a közönséggel, és talán még jobban fölerősítik a Szépírók Társasága hangjait.
P. Horváth Tamás alelnöki pályázata
Önéletrajz
Született: Pécs, 1967. április 7.
Anyja neve: Székely Csilla
Telefon: 06 20 318 7020
E-mail: phorvathtamas@gmail.com
Horváth Tamás bölcsész, szerkesztő, író, művészeti szervező, vendéglős és szakács vagyok, születtem Pécsett, műszaki értelmiségi, polgári családban, iskoláimat is itt végeztem. A Zsolnay család és Pécs városának ipar- és művelődéstörténetét egyetemi tanulmányaim óta kutatom. Nős vagyok, feleségemmel öt gyermekünket neveljük. Feleségem a megyei gyermekvédelemben dolgozik pszichológusként.
2017: Hangjáték készült a Tündérváros-ból, a Magyar Rádió megrendelésére.
2016-17: Az Öt torony című regény megírása, mely a pécsi Zsolnay gyár harmadik korszakáról szól. A könyv a könyvhéten jelent meg, a Partners Pécs Kiadó gondozásában.
2015: A norvégiai Underdalban rendezett Norvég- Magyar Tündérvölgy fesztivál egyik rendezője.
2014-2016: a Mecsekerdő Zrt. vendégházaiban, és a Kövestető Hotelban chéf.
2013: a Zsolnay Miklós életét bemutató Tündérváros című regényem megírása, mely a 2014-es Könyvhétre jelent meg a PRAE.hu Kiadó gondozásában, azóta mintegy hatezer példányban kelt el. Első regényem megjelenését több éves levéltári kutatómunka előzte meg.
2013: A Szépírók Társaságának tagja
2013: kulturális rendezvényszervező a SZOCEG Nonprofit Kft-nél. Feladatom volt többek között a pécsi Zsolnay Kulturális Negyedben, a Kodály Központban és a budapesti Operett Színházban megrendezésre kerülő Idősek Határokon Átívelő Kulturális és Művészeti Vetélkedőjének teljes körű megszervezése.
2011 - 2012: a legendás pécsi Caflisch Kávéház és Cukrászda újraélesztője, üzemeltetője, bérlője – ahol fél év alatt számos irodalmi-, komoly- és könnyűzenei, színházi-, illetve képzőművészeti rendezvényt szerveztem.
2009 - 2010: a nagymátéi Vadregény Vendégház üzemeltetője és bérlője és szakácsa. 2009-től a Magyar Alkotóművészek Egyesületének (MAOE) tagja
1999 - 2009: a pécsi Café Dante alapítója, igazgatója, több száz irodalmi, képző-, zene- színház és egyéb művészeti esemény szervezője. A Dantét Pécs város egyik elismert, magánerőből finanszírozott, nemzetközi hírnevű kulturális központjává alakítottam.
A Dante – többek között - a POSZT emblematikus helyszíne volt.
2010: Pécsi Tudományegyetem, magyar irodalom és nyelvész szakos bölcsészdiploma
2010: angol alapfokú nyelvvizsga
2009-2013: a Zsolnay Vilmos Kulturális Egyesület elnöke – az egyesület egyik kiemelt célkitűzése a kulturális rendezvényszervezés mellett az állami gondozott és szociálisan hátrányos helyzetű gyerekek segítése.
1997: német középfokú nyelvvizsga.
1997: államvizsga, „Füstölés” címmel, a Füst Milán munkáiról írott szakdolgozat megvédése.
1997: irodalom szakos bölcsész abszolutórium
1995 – 1999: demonstrátor a Pécsi Tudományegyetem BTK Magyar Tanszékén, ahol a 20. századi magyar irodalomtörténet oktatásában vettem részt
1995 - 1999: A pécsi Művészetek Háza büféjének üzemeltetője, ahol a rendezvények idején kívül is rendszeres és eleven klubéletet szerveztem.
1994 - 2013: a Virág Benedek Alapítvány elnöke – a Nemzeti Kulturális Alap és a Soros Alapítvány által támogatott alapítvány tíz éven keresztül szervezte a móri-, majd sellyei interdiszciplináris nyári konferenciáit, valamint nagy sikerű irodalmi estet szerveztünk a budapesti Műcsarnokban „Irodalom és gasztronómia” címmel.
1994 - 2008: a Szép Literatúrai Ajándék című folyóirat alapító szerkesztője (Nyáry Krisztiánnal, Szalay Tamással, Fekete Zoltánnal és Mekis D. Jánossal együtt) A folyóirat országos terjesztésű, népszerű, negyedévente megjelenő irodalmi lap volt.
1994-től a Fiatal Írók József Attila Körének (JAK) tagja
1993: a Janus Pannonius Tudományegyetem magyar szakos gólyája
1992 - 1995: a Szövegbolt egyetemi könyvesbolt alapítója és társtulajdonosa – ahol többek között irodalmi esteket szerveztem, illetve felvételire, valamint egyéb, vizsgákra készülő diákoknak tartottam egyéni és csoportos különórákat
1991: személyi sofőr, páter Fuchs németországi kanonok 5 hónapos kelet-európai körútján
1989 - 1993: a Pécsi Tér és A helyzet című pécsi lapok külsős újságírója
1989 - 1993: a pécsi Jelenkor folyóirat munkatársa – itt ismerkedtem meg és kötöttem barátságot a magyar irodalmi élet számos jelentős képviselőjével (úgy, mint Lázár Ervin, Nádas Péter, Parti Nagy Lajos, Csorba Győző, Esterházy Péter, Bertók László, Balassa Péter, Pálinkás György stb.)
1989 - 1990: Szakács, a Königin Elisabeth, holland komphajón
1989: gimnáziumi érettségi bizonyítvány a Dolgozók Önálló Esti Gimnáziumában
1989: a Pollack Mihály Műszaki Főiskola anyagbeszerzője és gépkocsivezetője
1988 - 1990: a Cserháti József pécsi megyéspüspök által szervezett „Civil Teológiai Főiskola” elvégzése
1988: a budapesti Tilos az Á étterem konyhafőnöke
1986 - 1988: szakács a pécsi Nevelési Központ menzáján, a Dömörkapu Szállodában és a Szőlőskert Étteremben
1986: szakács szakmunkás bizonyítvány
1983-1986: a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző Intézet diákja, ahol az országos irodalomversenyen első helyezést értem el
1981 - 1983: Kodály Zoltán Gimnázium, Pécs (ahonnan két év után politikai okok – a KISZ-tagság elutasítása és a Dialógus csoport propagandája – miatt mennem kellett)
Alelnöki pályázatomat Kéri Piroska kérésére és támogatására, azért nyújtom be, mert szükségesnek látom a Szépírók Társaságának vidéki megerősítését, a vidéken élő írók érdekeinek képviseletét, minél több fórumon. Piroskát már harminc éve ismerem, remekül tudnánk együtt dolgozni a Szépírók érdekében, az előttünk álló – minden bizonnyal - nem könnyű években. Piroska elnöki pályázatában megjelölt célokkal egyetértek és támogatom azokat.
Egyetértve Czinki Ferenc kollégával: „a budapesti jelenlét mellett kiemelten fontosnak tartom a vidéki programhelyszínek hálózatának megerősítését is. Mivel egy országosan aktív kulturális közösség, szervezet nem hagyatkozhat kizárólag a fővárosi közönség állandó és szükségszerű jelenlétére, így a Szépírók Társaságának is elsődleges feladatai közé tartozik a vidéki városok és kisebb települések bevonása, nem kizárólag a programok megvalósításába, hanem abba a párbeszédbe is, ami a Budapesten élő kulturális közösség számára adott, és sok esetben, természetes lehetőség.
A vidéki önkormányzatok gyakran elfogult támogatási politikája, a nagyvárosok egyetemi autonómiájának korlátozása, a kisebb civil szervezetek küszködése a létfenntartásért és a helyi programszervezők kapcsolatrendszerének korlátozottsága nehézzé, gyakran lehetetlenné teszi a hosszabb távú irodalmi sorozatok megvalósítását és, ezzel együtt, egy folyamatosan bővülő törzsközönség kialakítását. A Szépírók Társasága ugyan jelen van számos vidéki helyszínen, személyesen is ismerek több nagyszerű, érzékeny ízlésű és kitartó programszervezőt, de hosszú távon szükséges egy olyan vidéki hálózat létrehozása, ami elméletben már a pályázati tervezés, az éves költségvetés kialakítása során minden alkalommal jelen van, akár specifikus, helyi, kistérségi, együttműködésben benyújtható pályázatok, akár a helyi közösségi és magánfinanszírozás lehetőségeinek felkutatásával is, a gyakorlatban pedig az első feladataim között lesz végigjárni a már ismert helyszíneket (Szeged, Debrecen, Pécs, stb.), és személyesen felmérni az igényeket, kételyeket és problémákat, a lehetőségeket a fejlődésre.
Ennek a helyzetnek a javításán, a problémakör megoldásán szívesen dolgoznék, a Szépírók érdekében, mint alelnök.
Pécsett, 2018 április 29.
Barátsággal, P. Horváth Tamás
pécsi író
