Fabó Kinga

Kis drágáim

Látszólag nem szól semmirôl.
Lovagol hûvös szavakon.
Neki mindegy. Unott,
monoton masina. Ontja,
ontja a szót.

Ontja egykedvûen. Nem is tudja,
hogy mit. Most éppen be van kapcsolva.
Lenyûgöz ez a tiszta mûködés.
Semmi túlzás.
Csak semmi pánik, semmi vész.

Engem megnyugtat ez a zümmögés.
Nem válogat. Ó, értem már:
nem csinálok mártírokat.
Csak nézem
a készülékem.

A terepet átengedem neki.
Kis drágáim!
Én szeretlek benneteket.
Olyan csúnyák vagytok. Olyan
mások, mint a többieké.