|
Fabó Kinga
Poison
Én nem tudom, mi ez, de nagyon rossz-
indulatú. Biztosan nô tartozik hozzá. Meg
valami nevetésféle.
Járatom magamon a várost egyfolytában:
körbeforgatom szépségem.
Az ám! Sok kicsi kulcs. Tekintet nem
veszhet kárba. És a válasz?
Egy gúnykacaj.
Szorít a váza.
Arcvonásaim most még a legjobb
indulattal sem mondhatók szépnek.
És ô? A lány? Divatos illata
Poison. Nekem erôs méreg.
És a váza?
Megöl a szorítása.
De mi lesz nélküle?
|
|
|